A hazai építőipar visszaesése 2006-ban kezdődött, amit a 2008-as válság csak tovább mélyített. S bár a nemzetközi gazdasági mélyrepülésből egyes országok és ágazatok már kifelé kapaszkodnak, a magyar építőipar még nem talált magára. Az építkezési kedv alacsony, olya kevés a megrendelés, hogy a cégek még az inflációt sem érvényesíthetik az áraikban. Emiatt az eredményességi és jövedelmezőségi mutatók tartósan gyenge teljesítményt jeleznek az építőcégek körében. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi építőipari statisztikái sem adnak okot sok derűlátásra. Az adatok szerint februárban havi szinten ugyan 1,7 százalékkal emelkedett az ágazat teljesítménye, ám éves összehasonlításban 3,4 százalékos a csökkenés. Az új megrendelések értéke pedig csaknem a felére esett vissza a tavaly februári szinthez képest.

Tégla, malter, kőműves. A bőséges piac szép emléke

Horváth Szabolcs

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szerint már az év elejéhez mérve is tovább romlottak az építőipar idei kilátásai, s az ágazatban az év egészét tekintve a visszaesés mértéke valószínűleg eléri a 6-10 százalékot. Az építési vállalkozók jelzései szerint márciusban sem javult a helyzet, különösen az új megrendelések alakulása lelombozó: február már az ötödik hónap abban a periódusban, amikor a csökkenés mértéke - az előző év azonos időszakhoz képest - kétszámjegyű volt.

A körbetartozások pedig tovább rontják a megrendelések nélkül maradt ágazat amúgy is kritikus helyzetét. Az építőipari kivitelezői tartozások körében jellemző a 100-120 napos fizetési késedelem, miközben a bankok is egyre bizalmatlanabbak a még mindig csak vegetáló piaci szereplőkkel szemben. Így egyre nehezebb hitelhez jutni, ami az alvállalkozók és a megrendelő kapcsolatát is lassan megmérgezi.

Az építőipar önerőből tehát egyelőre nem sok sikerrel léphet előbbre, a kilátásba helyezett kormányzati intézkedések azonban sokat segíthetnének. Kérdés, mikor lesz az ígéretekből valóság?

Panelszigetelés. Épületenergetikára lesz pénz

Marton Szilvia

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már a márciusi budapesti lakásvásáron azt ígérte, hogy még ebben a félévben új otthonteremtési programot fogalmaz meg a kormány, amely azonban csak 2012-ben indulhat el. A csomag alapját a miniszter által létrehozott Otthonteremtési Tanácsadó Testület javaslatai adják. A néhány héttel későbbi Construma építőipari szakkiállítás nyitó napján már konkrétumokat is lehetett hallani. Igaz, még nem a kormány által összeállított verziót, csupán a Társaság a Lakásépítésért Egyesület már korábban elkészült új otthonprogramját, amelyet az építőipar szakmai szervezetei dolgoztak ki. A rendezvényen Szöllősi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NGM) vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a kormány is hasonló csapások mentén gondolkodik. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület új otthonprogramja évente 40 ezer új lakás építésével számol, 10-15 év alatt pedig 3 millió otthon korszerűsítését irányozná elő. Mindezek nyomán évente 100-150 ezer új munkahely jöhetne létre az építőiparban.

Az ígéretek mellett néhány konkrétum is elhangzott már, ami kapaszkodót jelenthet az építőipar számára. Bencsik János NGM államtitkár közlése szerint az idén mintegy 90-100 milliárd forint megrendelést hozhatnak az ágazatnak a már meghirdetett épületenergetikai programok. Továbbá az Új Széchenyi Terv részeként működik majd a lakások energiatakarékossági felújítását célzó, a szén-dioxidkvótákból finanszírozott Zöld Beruházási Rendszer is.

A másik lehetőség, ami segíthetne az építőiparon, a jelentősebb állami, önkormányzati nagyberuházások elindítása. A Fidesz azonban már korábbi, négyéves kormányzása idején sem favorizálta különösebben az ilyen típusú fejlesztéseket. A válság utáni, megszorításokkal és takarékossági intézkedésekkel teli időszakban pedig egyébként sem várható a költséges nagyberuházások felfutása.  

Orbán Viktor még pártelnökként, bő másfél évvel a választások előtt egy kötetlenebb beszélgetésen (Kéri László meghívására a Színművészeti Egyetemen) kilátásba helyezte, hogy amennyiben kormányt alakíthat, akkor a költségvetést megbillentő nagy állami beruházásokat le fogja állíttatni. A 4-es metró és az autópálya-építések kifizetéseinek befagyasztását konkrétan is említette. A metró építését már le is állították, a fejlesztés elkészül ugyan, de módosítva. A földalatti útvonal rövidebb lesz a tervezettnél. Az autópálya-építésekkel kapcsolatosan pedig tényleg nem ígért semmit a kormány. A befejezésig jutó szakaszokat még az előző kormány idején kezdték el építeni.

Legutóbb hónapokkal ezelőtt adott hírt nagyobb szabású költségvetési beruházásról a kormányszóvivő. Nagy Anna akkor azt közölte, hogy a kormány 750 millió forintot különít el az újabb Felsőzsolca környéki árvízkárokat megelőző beruházásokra. Azóta azonban leginkább csak a már korábban, az előző kormányzati ciklusban meghozott döntések felülvizsgálatáról hallani. Jó példája volt ennek az új Erkel Színház építéséről szóló, 2009 őszén született kormányhatározat visszavonása. (Ebben szerepelt az operaház rekonstrukciójának előkészítése is.) Nagy Anna már akkor jelezte, hogy a kormány felülvizsgálja a korábbi PPP-beruházásokról szóló döntéseket.

Az intézkedésekkel nem is késlekedtek sokáig. Ezek leginkább a beruházások visszafogásáról, mintsem fellendítéséről szóltak. Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló államtitkára bejelentette, hogy mintegy 400 milliárdos megtakarítást hozhat a költségvetésnek a PPP-projektek kiváltása. Magyarországon jelenleg mintegy 100 államilag finanszírozott PPP-program fut. A köz- és magánszféra együttműködésében épült 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény, 4 autópálya-szakasz, 2 börtön, a Művészetek Palotája és a Berlini Collegium Hungaricum.

Az államtitkár leszögezte: a hatályos szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP beruházásokat államháztartáson kívül, ez tehát a továbbiakban nem lehet érv a konstrukció mellett. Így állami beruházásként, elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni, és a megvalósult beruházások üzemeltetését ésszerű alapokra kell helyezni. Hazai kormányzati nagyberuházásról azonban nem esett szó.

Bár már lassan május van, az építőipari kereslet nem indult be – jelezte kérdésünkre Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke. A szakember szerint mostanában inkább az infrastrukturális beruházások határozzák meg a piacot. Azon belül is a vasút korszerűsítéshez kapcsolódó pályázatok népszerűek. Sztranyák József úgy véli, a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritások nem kedveznek a nagy állami beruházásoknak. Ellenben kedvező, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a hazai kis és közepes vállalkozásokra. Szinte nem lehet a jövőben olyan beruházás Magyarországon, amelyben ne írnák elő a pályázati feltételek között hazai cég közreműködését is.

A közelmúltban bejelentett nagyobb állami vagy önkormányzati beruházások mögött szinte csak uniós pénzek állnak. Ami persze nem okozhat problémát az építőipari vállalkozások számára, kérdés, hogy egy-egy projekt során milyen külföldi versenytársakkal kell megküzdeniük a megbízás elnyeréséért.

Uniós pénzekből épülhet meg az új komáromi híd. Kijelölték azt a szakcsoportot, amelynek feladta a közbeszerzési eljárás, az építkezési engedélyeztetés és a pénzügyi fedezet megoldása. A helyfoglalási engedélyt a város már korábban kiadta. Az új hidat mindkét fél szerint elsősorban uniós forrásokból kell felépíteni. A komáromi új Duna-híd építése remélhetőleg 2014-ig megkezdődhet. Jelenleg a régi Erzsébet híd Észak- és Dél-Komáromot köti össze a város központjában. Ugyancsak 2012-re ígérik, hogy átépítik a budapesti Ferenciek terét, 2013-ban pedig a Széchenyi tér is megújul. A 3-3,5 milliárd forintos beruházás költségének jelentős hányadát ebben az esetben is uniós forrásból fedeznék.