Akár húsz százalékos további drágulást hozhat 2025 az ingatlanpiacon
A Duna House előrejelzése számottevő hitelpiaci növekedéssel, és így az adásvételek megugrásával is számol.
A Duna House előrejelzése számottevő hitelpiaci növekedéssel, és így az adásvételek megugrásával is számol.
Egymásnak is ellentmondó tényezők határozzák meg, mennyire lepik el 2025-ben az ingatlanpiacot a befektetők. A nagyvárosi új lakások és bérleti díjak árszintje elérte az ingerküszöböt.
Nem felhőtlen az ingatlanközvetítők öröme, miután a legnagyobb hazai ingatlankereskedelmi platform, az Ingatlan.com értékelési rendszert vezetett be. A kritikusok szerint nem konzultáltak velük a bevezetés előtt, az értékelésekkel pedig könnyű visszaélni. Az oldal azonban úgy látja, hogy az új funkcióval átláthatóbbá válik a jelenleg vadnyugati körülmények között működő hazai ingatlanpiac.
A lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő – figyelmeztet Simor András. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot.
Úgy látszik, az eladók elkezdték beárazni, hogy 2025-ben sok befektetési célú vásárló jelenik meg az ingatlanpiacon. Országos átlagban egy év alatt közel 10 százalékkal nőttek az árak.
A kormány jövő évi akciója rövid távon élénkítheti a fogyasztást, de hosszú távú negatív hatása lesz a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira – véli a BAMOSZ.
A kormány a nyugdíj-megtakarítások után még a Szép-kártyákról is a lakáspiac keresleti oldalát fűtené. Az újabb akcióterv intézkedései az államháztartásnak olcsók vagy nem kerülnek semmibe, sőt növelik az adóbevételeket. Emellett jól kommunikálhatóak a választások előtt. Kérdés, az egyszeri, jelentős, féloldalas stimulus mekkora zavarokat és áremeléseket okoz majd.
A szülők így lemondhatnának a nyugdíjas éveikre félretett pénzről, hogy beszálljanak a gyerekeik lakásvásárlásába, felújításába.
A gyerekvállaláshoz kötött támogatott lakáshitelt igénylők többsége csak egy (újabb) gyereket vállalt be. Az ingatlanpiac mindenesetre felpörgött, a lakáshitelezés idén valószínűleg a tavalyi kibocsátás legalább duplája lesz. Az átlagos hitelösszeg 11 millió forintról 17 millióra nőtt – vélhetően attól nem függetlenül, hogy a régi csokkal ellentétben az új már csak hitelt ad, támogatást nem.
Budapest belvárosában 40-50 százalékkal ugrott meg a kereslet a tavaly augusztusihoz képest – igaz, itt ez a befektetőknek volt köszönhető. De országos szinten is 18 százalékos az erősödés.
Három fontos is tényező is azt mutatja, hogy élénkül a lakáspiac.
Az albérletpiac hagyományos szezonalitása legalábbis részben megszűnt. A bérleményt keresők számára rossz hír, hogy a pandémia előtti időkhöz képest szűk a kínálat, a bérleti díjak pedig magasak. Jó hír, hogy annyira magasak, amire már nem nagyon lehet hirtelen ráemelni, csak mert sok egyetemista gerjeszti a keresletet.