Újabb 100 milliárd forintot ad lakásépítésre a kormány
Megemelik a lakásfejlesztési tőkeprogram keretét, ami így már 300 milliárdos lesz.
Megemelik a lakásfejlesztési tőkeprogram keretét, ami így már 300 milliárdos lesz.
Licitálnak a vevők az elérhető lakásokra. Van eladó, aki már inkább letiltja a számát, olyan sokan keresik. Ingatlanba ömlik az állampapírok után kifizetett kamat.
A kormány Új Gazdasági Akciótervének 21 pontja közül 10 kapcsolódik az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e a 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatásában.
Már 2006 előtt épült ingatlanokra igényelhető támogatás és támogatott hitel, és sokkal egyszerűbb az adminisztráció.
Miért pont az ingatlan.com lett a hazai ingatlanhirdetések meghatározó platformja? Mennyire fontosak a Temu hirdetései a hazai oldalaknak? Hogyan szerezték meg az egykori Adevinta-cégeket a norvég tulajdonostól? Miért nem sikerült az ingatlan.com-nak belépni a horvát piacra? Mi lesz az ingatlanközvetítői szakma jövője? Miért jó, ha a kollégák pontosan ismerik egymás fizetését? Egyebek között erről kérdeztük Keleti Józsefet, az ingatlan.com és a Használtautó.hu mögött álló, a Jófogásban is tulajdonos United Platforms vezérigazgatóját.
A lakásvásárlásnál kisebb elköteleződést jelent, de hasonlóan kedvező befektetés lehet egy jó helyen levő kocsibeálló is.
A Duna House előrejelzése számottevő hitelpiaci növekedéssel, és így az adásvételek megugrásával is számol.
Egymásnak is ellentmondó tényezők határozzák meg, mennyire lepik el 2025-ben az ingatlanpiacot a befektetők. A nagyvárosi új lakások és bérleti díjak árszintje elérte az ingerküszöböt.
Nem felhőtlen az ingatlanközvetítők öröme, miután a legnagyobb hazai ingatlankereskedelmi platform, az Ingatlan.com értékelési rendszert vezetett be. A kritikusok szerint nem konzultáltak velük a bevezetés előtt, az értékelésekkel pedig könnyű visszaélni. Az oldal azonban úgy látja, hogy az új funkcióval átláthatóbbá válik a jelenleg vadnyugati körülmények között működő hazai ingatlanpiac.
A lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő – figyelmeztet Simor András. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot.
Úgy látszik, az eladók elkezdték beárazni, hogy 2025-ben sok befektetési célú vásárló jelenik meg az ingatlanpiacon. Országos átlagban egy év alatt közel 10 százalékkal nőttek az árak.
A kormány jövő évi akciója rövid távon élénkítheti a fogyasztást, de hosszú távú negatív hatása lesz a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira – véli a BAMOSZ.