A hővel kapcsoltan termelt áramot jelenleg a kát rendszerben a piaci árnál magasabb áron veszik át, amit a végfelhasználó fizet meg. A kát rendszerrel az a baj - magyarázta Fürjes Balázs -, hogy a támogatás miatt túlzott kapacitások épültek ki. 

Zarándy Tamás, az Ipenerg energetikai szakértője ehhez hozzáfűzte: vannak olyan városok, ahol a hőigény jóval kisebb a kiépített kapacitásnál, így akkor is termelnek az áram árának támogatása miatt, amikor nincs szükség a hőre. 

Az Ipenerg a februárban kidolgozott javaslatát eljuttatta  a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, és úgy tűnik, hogy a kormányzati álláspontban ez "visszaköszön". Az érdekvédelmi egyesülés azt javasolja,hogy a kapcsoltan termelő erőművek álljanak le addig, ameddig a villamos energia termelés nem gazdaságos, a települések hőigényét a meglévő kazánokkak elégítsék ki.

Az egyesülés azért helyez nagy hangsúlyt a kát átalakítására, mert az áram piacinál magasabb ára versenyhátrányt jelent az ipari termelésben. Ráadásul megjelent ismét a keresztfinanszírozás, ami azt jelenti, hogy csak az idén mintegy 74 milliárd forinttal "támogatják" az ipari felhasználók a lakossági áram- és földgázfelhasználást. 

Ha a kát rendszerben az áram helyett a hőt támogatják, akkor az elszámolás alapja a számla lehet, mert ez megoldaná azt a problémát, hogy a hő mennyiségét nehezebb mérni, mint a kát rendszerbe került villamos energiáét, amit a Mavir tart nyilván.  Ugyanakkor jogszabályban kellene újra definiálni azt, hogy mi a hasznos hő, ami nem más, mint a végfelhasználóhoz eljuttatott hő. 

Az Ipenergnek jelenleg 6 cég a tagja és ahhoz további mintegy 25-30 kíván csatlakozni. Tagjai között van olyan külföldi cég, amelyik a magyarországi letelepedéskor azzal számolt, hogy nyer az olcsóbb munkaerőn, de nem számolt azzal, hogy ezzel szemben pedig háromszor annyit veszít a magas energiaárakon.