Jászai Gellért, az M-B tulajdonosa a baranyai megyeszékhelyen tartott aláírási ceremóniát követő sajtótájékoztatón azt mondta: öt év alatt a jelenleginél lényegesen korszerűbb, energiatakarékosabb, jobban szervezett, korszerű üzemmé kívánják alakítani a 160 éves múltra visszatekintő, Pécs egyik jelképének tekintett és a magyar kulturális örökség részét képező manufaktúrát.

Rámutatott: a Zsolnay teljes átvilágítását követően olyan reorganizációs programot hajtanak végre, amellyel jelentősen javítják a társaság versenyképességét, és hosszú távon önfenntartóvá teszik működését. Terveik szerint a gyár hagyományos portfólióját újakkal egészítik ki. Komoly lehetőséget látnak az épületkerámiák gyártásában, s a cég a szintén Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó SCD Group ingatlanfejlesztései révén jelentős megrendeléshez juthat, ez már egy most folyó budapesti építkezésen 100 millió forintos nagyságrendű is lehet.

A tájékoztatón kiosztott sajtóanyagban szerepel, hogy a befektető prioritásként kezeli egyes üzletágak gépesítését és szélesíteni kívánja a termékek körét, a jövőben a design-, a belsőépítészet, a forma- és a divattervezés világában is hangsúlyosabbá válna a Zsolnay jelenléte. Emellett a komoly művészi értéket képviselő tárgyak előállítása érdekében nagy hangsúlyt fektetnének szakemberek képzésére, kerámiafestők utánpótlásának biztosítására is.

Jászai Gellért kérdésekre válaszolva elmondta: a pályázatukba foglalt vállalásaikon túl a következő években 2 milliárd forint értékű fejlesztést kívánnak megvalósítani. Úgy vélte, ennek 2-3 éven belül látható eredményei lehetnek, s így később egy új gyárépület létrehozásának is komoly esélye lehet.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere azt emelte ki, hogy a város, mint többségi tulajdonos a Zsolnay márkanév erősödését várja a befektetőtől, amely nem külföldi, nem offshore, hanem magyar kötődésű cég, mögötte pedig komoly tőke van.

A pécsi közgyűlés múlt hét csütörtökön döntött arról, hogy a részvényeket az értékesítésre kiírt pályázaton egyedüliként induló és nyertes budapesti székhelyű, Jászai Gellért tulajdonában lévő és Tomcsányi László ügyvezetésével működő projektcég veheti meg.

Az M-B a 230 millió forintos vételárat 2011. március 31-ig teljesíti a pályázatban feltételként szabott, a Zsolnaynak nyújtandó félmilliárd forint tőkejuttatással együtt.

A közgyűlés korábban azért döntött a pályázat kiírásáról, mert bár a manufaktúra stabilitását különböző költségcsökkentő intézkedésekkel sikerült megteremteni a közelmúltban, hatékony működéséhez közép- és hosszú távon mindenképpen szükség van további források bevonására.

A Zsolnay 2006 elején, térítésmentesen, de másfél milliárdos hitelállománnyal együtt került az ÁPV Zrt.-től az önkormányzathoz. A vállalat egészen mostanáig 99,84 százalékban a városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. tulajdona.

A manufaktúra az elmúlt években többször is veszteséges volt, az ellehetetlenülés fenyegette. A város 2008-ban előbb 717 millió, később pedig 500 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amikor a Pécs Holding Zrt.-be apportálta a cég részvényeit, s 860 millió forintért mintegy 31 ezer négyzetméteres területet megvásárolt a vállalattól, mivel az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik kulcsberuházása, a Zsolnay Kulturális Negyed a gyártelepen valósul meg.

Ennek is volt köszönhető, hogy a mintegy 250 embert foglalkoztató, 1,1 milliárd forint jegyzett tőkéjű cég 2008-ban 1 milliárd 54 millió forintos árbevétel mellett 235,5 millió forint nyereséggel zárt. Tavaly azonban 739,5 millió forint árbevételt és 149,5 millió forint veszteséget könyvelhetett el.

Pécs tavaly tavasszal már megpróbálta eladni a Zsolnay kisebbségi tulajdonrészét és menedzsmentjogait. Az értékesítésre kiírt pályázatra a Matyi Dezső érdekeltségébe tartozó Pécsi Direkt Kft. és a máltai TECLIMA Kft. jelentkezett, de mindkettő visszalépett.

Az előbbi 800 millió forintot kínált, de a többségi tulajdonos Pécs Holding Zrt. "érdekeit védő", a menedzsmentjogokat korlátozó szindikátusi szerződést nem tudta elfogadni. A már győztesként kikiáltott és a részvényekért 698 millió forintot ígérő TECLIMA az akkori jobboldali ellenzék támogatásának hiányára hivatkozva gondolta meg magát.