Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Meglehet, hogy 2016-ban a szaké lesz a drinkbárok sztárja. Budapest pedig a térség kiemelt szakéközpontjává válik. Legalábbis így látják a japán rizstermelők és -feldolgozók, akik tavaly illetékes mezőgazdasági tárcájuk támogatásával kétszer is küldöttséget delegáltak kis hazánkba a 2500 éves ital népszerűsítésére.
A múlt év mindjárt azzal kezdődött, hogy a küldöttek szemináriumot tartottak a Budapesti Gazdasági Főiskolán, és kóstolót hoztak 11 különböző, nálunk ismeretlen szakéból. S aztán így is fejeződött be az év: a delegáció, immáron konkrét tervekkel, ismét nálunk időzött. A szakmai programot az egyik budapesti japán étteremben hatfogásos vacsorával fejelték meg, ahol a sashimitól a citromos párolt csirkecombon, a vörös currys bélszínen át az almás desszertig, minden fogáshoz más-más szaké dukált.
A Japán Rizstermelők és -feldolgozók Szövetsége igen ígéretesnek látja Budapest szakéfelfejlődését. Még úgy is, ha pár tévhitet el kell oszlatni. Miszerint a szaké – bár hívják tévesen rizsbornak is – nem egy különleges borfajta, a világért sem nevezhető sörnek, holott gyártása során hasonló folyamatok játszódnak le, mint a sörfőzésnél, és végül, a közhiedelemmel ellentétben, pálinkának sem titulálható. Három alapvető hozzávalója a szakamai rizs, a víz és egy bizonyos, titokzatos kodzsi nevű anyag. Alkoholtartalma 18-20 térfogatszázalék, amit palackozás előtt általában 15-re redukálnak.
Hogy miként zajlik a gyártási folyamat, mit kell tudni a fogyasztásáról, arról részletesen beszámol az élelmiszer online.
