Gasztro Gy.Zs. 2014. március. 12. 18:10

Borkonyha infúzióban - szubjektív jegyzet

Bréking nyúz, kiált a művelt magyar gasztronauta és hagy csapot-papot, borít napi programot. Töri a fejét, keresi a kapcsolatot, nyúzza a telefont, első akar lenni a másodikak között, akik megrohamozzák az új Michelin-csillagos magyar éttermet.

Ez így nagyon rendjén is van. Mostanra már bejárta eget s földet  a hír, no meg a professzionális  időzítéssel felvett és nyilvánosságra hozott videó: új csillag született. Készülhet a Borkonyha az ostromra, mostantól kezdve az is a Sas utcába akar menni, aki idáig a térképen se keresgélte.

Amin egyébként négy évvel ezelőtt még ott sem volt a Borkonyha. 2010 decemberében nyílt az ajtó, hogy Kalocsai Zoltán és Horváth Tamás megmutassa, miről álmodott. Pontosabban,  az egy álom kezdete volt. Alig három percbe bele is fért, az első videójuk tanúsága szerint.

Aztán meglehetősen hamar híre ment, hogy a Budáról máig fájón hiányzó egykorvolt Mágnáskertből és Bíró Lajos Erzsébet körúti Bock bisztrójából hozott munícióra is alapozva, milyen csuda dolgok történnek a belvárosi tetthelyen. A Sárközi Ákos vezényelte konyhára uccu odaszoktak a népek, akik jót s jól akartak enni, meg élményt is kapni (nem vagy-vagy). Meg persze, ha már Borkonyha, akkor töltekezni a faltól-falig fal borokkal, szebben (?) úgy mondhatnánk, hogy megismerkedni a fantasztikus  borszortimenttel. 2011-ben hivatalosan már a magyarországi top 100 mezőny első felében jegyezték őket,  egy évvel később az első húsz között, és megérkezett az első szakácssapka a Gault&Millau-tól. Terítettek Jeremy Irons-nak és Catherine Deneuve-nek, s közben örültek, hogy 2012 végére már 2000 rajongójuk volt a facebookon. Most lehet mosolyogni, de nekik fontos volt.

Mint az is, amikor azon a nyáron először virítottak a Gourmet fesztiválon, és nem befeszülve felmutatni akarták magukat elsősorban a "szakmának", hanem játszani, örömöt adni. Így került szardiníás dobozba a galamb rilette, és pálcikára a kovászos uborka, ami bámulatos átváltozással jégkrémmé bírt válni. Mindent vitt, nyalta azt kicsi s nagy, tekintélyes gasztrotrend diktátor, a szomszéd mezejéről érkezett séf, barát és irígykedő egyaránt. Pedig nem történt semmi más a saját maguk eltette kovászos uborka levével, minthogy némi szárzellerrel póréhagymával, fokhagymával, zöldség alaplével krémlevessé összefőzetett, csemege uborka levével édesítve, friss kaporral színezve, uborkakockákkal dúsítva pálcikás jégkrémformába dermesztetett. Felvillantotta a Borkonyha lényegét: az egyszerűségben a nagyszerűséget, a professzionalitásban a játékosságot. Ha -  tessék csak utánagondolni, mennyire - igaz, hogy a gyermek művészete a játék, a felnőtt játéka a művészet, akkor ezt ők nagyon tudják. Sorolhatnánk, hogy mi minden kerül így a Borkonyha asztalaira, ahol teljes egyenrangúságban, otthonosan érzi magát a malacpofa és a királyrák, és sok hasonló páros.

Facebook

Táblák, címek, rangok, díjak jöttek, legutóbb idehaza másfél héttel ezelőtt a Sofitelben tartott Dining Guide gálán soroltattak a legjobb tíz közé. A dobogón Sárközi Ákos szorongatta az oklevelet, Horváth Tamás hátul a tömegben, szája szögletében a mindig ott bújkáló csibészes mosollyal. Apró biccentés, köszönés, és felsejlett - hű, de utálom/juk ezt a frappáns fordulatot -  e sorok írója előtt az a  szürke keddi nap, amikor egyszer hullafáradtan esett be egy ebédes találkozóra a Borkonyhára, s míg asztaltársai az étlapot böngészték, mindenekelőtt csak kávét kívánt. Horváth Tamás rezzenéstelen arccal, és igen pincéres kérdéssel vette fel az "ebédrendelést": hogyan tetszik parancsolni a kávét? A válaszra, hogy mindegy, csak sok legyen és lehetőleg infúzióban, egy buddha nyugalmával lépdelt a színfalak mögé. Majd pár perc múlva megjelent az asztalnál:"nyújtsa a karját !" - és ott volt vagy decinyi sűrű fekete leves a nagyhirtelen egy sousvide-os zacskóból, rugalmas, vékony műanyagcsőből kanyaríntott, élethű infúziós szettel a kezében! Azért a csészébe is jutott kávé.

Mit is írt bizonyos P.Z., ki ott volt a Borkonyha születésénél, a 3 perces "álom videó" mellé? Hát, ezt:"Milyen izgalmas volt a tervezés! A sokadik variáción is változtattunk még a kivitelezés alatt, de végül készen lett, szép lett, olyan lett, amilyet szerettünk volna. De tartalommal Ti töltöttétek meg. Mert egy vendéglátóhelynél csak az egyik dolog a látvány - bár fontos dolog -, de amitől megszeretik, az az étel, bor és a kiszolgálás. És ez nektek nagyon megy!"

 

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.