A hét receptje: Ütős tiramisu
A részeges receptek arról ismerszenek meg, hogy egyszerre etetnek és itatnak. Persze nem a sörtésztába löttyintett fél deci sörről beszélünk vagy a kacsamájpástétomba kevert kupica konyakról, mert ezekben elhanyagolható az alkohol szerepe.
Ám egy jól kikevert zabaione már okozhat elszíneződést a szondán. Nem beszélve a tokajival honosított tiramisuról, amibe beleszaladhat pár deci édes bor, a szintén belevaló kávét pedig némi konyakkal korrigáljuk. Egy közepes kocka egészen biztosan kihatással lesz nemcsak hangulatunkra, de józan ítélőképességünkre is.
A tiramisunak nincs originális receptje, ezt,ha úgy tetszik,felelőtlenül kijelentjük. Tanulmányaink és empirikus tapasztalataink szerint Olaszország minden részén tesznek bele vagy vesznek el belőle valamit, amitől kicsit más lesz a „dallama”, de mégis ugyanaz marad, akárcsak az Oh, sole mio, ha egy oktávval lejjebb vagy feljebb szólal meg. Furcsának furcsa, de azért felismerhető, sőt élvezhető.
Mi kell egy igazán „ütős” tiramisuhoz?
Hozzávalók: 25 deka mascarpone, 6 tojás, 6 evőkanál cukor a krémbe, 1 evőkanál a kávéba, 3 deci édes tokaji bor, 1 zacskó babapiskóta, 6 adag kávé, 1/2 deci konyak vagy rum, kevés natúr kakaópor.
A borkrém elkészítésével kezdjük. A tojások sárgáját a cukorral krémes-habosra keverjük, majd vízgőz fölött lassan hozzáadjuk a bort. Pár perc alatt besűrűsödik, akkor húzzuk le a tűzről és hagyjuk kihűlni. Most már hozzáadhatjuk a mascarponét. Folytassuk a munka legkényesebb részével, vagyis a piskóta áztatásával. Azért kényes, mert a cukrozott, konyakkal javított kávéban éppen csak addig szabad időznie a piskótáknak, amíg kellemesen cuppogó hangot hallatnak, és villával egyben ki lehet őket emelni. Ha még kopog-ropog vagy éppenséggel már mállik, nem volt jó az időzítésünk. Kettesével mártogatva a piskótákat a jénai aljára sorakoztatjuk őket, jó szorosan, egymás mellé. Utána rásimítunk egy adag borkrémes mascarponét, majd az áztatott piskótákat megint. Így haladunk, míg el nem fogynak a hozzávalók. Arra ügyeljünk, hogy a tetejére is jusson a krémből.
A kakaóport kislyukú szűrőkanálból szórjuk rá, jó vastagon, hogy mindenhol belepje. A látvány önmagáért beszél, de a siker csak akkor lehet biztos, ha fél nap elteltével, a hütőből kivéve,amikor feltálaljuk, késsel és villával kiemelhető kockákat tudunk a tányérra tenni. Amennyiben csak kanállal, és nagy nehézségek árán lehet kikotorni a sárgás masszát a tálból, szemünk se rebbenjen, kreáljunk gyorsan valami fantázianevet az édességnek, kanalazzuk talpas pohárba tányér helyett, locsoljunk még rá egy kis konyakot. Ütős lesz. Elfogyasztása után ne üljünk autóba!