Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Négy nap, négy séf
Adott egy vendéglátóipari gépekre, berendezésekre szakosodott technikai jellegű szakkiállítás. De ha már úgyis ott vannak a technika csodái, miért ne lehetne sütni-főzni is velük, miért ne lehetne működés közben látni, ki mire képes velük?
Az idén 29. alkalommal rendezték meg október 19. és 22. között a HOVENTA Nemzetközi szálloda-, vendéglátóipari és gasztrotechnikai szakkiállítást. A rendezvény fő irányultsága alapvetően technikai-technológiai jellegű, a kiállítók zömében a vendéglátó- és a szállodaipar non food beszállítói.
Azt a cégek már jó ideje felismerték, hogy látványosabb, eredményesebb a megjelenésük, ha a berendezéseiket – legalábbis egy részüket – működés közben (is) láthatják az érdeklődők. Ráadásul egyfajta gesztus megkínálni a vendégeket egy kávéval, pár kóstoló falattal. Nem mindegy azonban az sem, hogy ki áll a masinák mögött. Régebben még elegendő volt az is, ha a kereskedő saját céges szakácsát állította be a standra, az elmúlt években viszont már valóságos versengés alakult ki abban is, a kiállítók melyik neves szakácsot tudják megszerezni legalább egy-két órás bemutatóra. Így a legutóbbi években már láthattuk munka közben a TV Paprika szakácsait, Kovács Lázárt, Nemeskövi Dénest, Kalla Kálmánt, Nyíri „Szása” Sándort, Merczi Gábort, Oláh Rolandot és másokat.
Az idén azonban már nem csak a kereskedők, hanem a Vendéglátás című szaklap kiállítói standján is főztek a szakácsok, négy nap alatt négy régió ízeit bemutatva. Az első napon az Északi-középhegység, közelebbről a Bükk képviseletében Bucsek András (Noszvaj, Magtár fogadó) készített három fogást helyi ízekből. Az előételének és desszertjének ugyanaz volt az alapanyaga, a zsendice, ami egy könnyű, túrószerű tejtermék. Sajátossága, hogy naturálisan semleges ízű, így a fűszerezése, ízesítése szerint lehet előétel és desszert is. Előételként kis sós linzerkosárkába került pici szarvasgombaforgáccsal a tetején, desszertként pedig házi dzsemmel kaptuk. A főétel egy erdei gombás őzragu volt, kétféle házilag sütött kenyérrel.
A második nap Takács Lajosé (Budapest, Olimpia étterem) volt, aki ifjúkora vidékeire, Nyugat-Dunántúl, Balaton-felvidék emlékezett újmódi babfőzelékével. Főételként serpenyőben sütött pontyfilét készített, amihez különféle erdei gombák társultak. A harmadik napon Jahni László (Balatonszemes, Kistücsök) következett a dél-balatoni régióból. Ha pedig Balaton, akkor fogas. Az előétel marinált fogas volt, a főétel nyúldagadó zöldséges lencsével, amit egy birsdesszert követett.
A záró, negyedik nap Palotai Csabáé (Békéscsaba, Brill bisztró) volt, aki a Dél-Alföld ízeit mutatta be egy,a hazai vendéglátásban üstökösként feltűnő étterem képviseletében.Előétele sütőtökpürével kísért, libamájjal töltött vadkacsamell és vadkacsa fasírt volt. Főételként malacsült malacfül raguval és tócsniban sütött sztrapacska következett. A desszertet, forrázott diós kockát vörösborban posírozott /félpuhára főzött/ körtével és körte espumával /hab/, a Brill cukrászséfje, Varga Gábor készítette és szervírozta.
