2007. november. 29. 18:22 Kovács Gábor Utolsó frissítés: 2007. november. 29. 17:46 Gasztro

Mátyásról igazságtalanul

A hazai sörpiac kommersz sörök uralta terepén jó ideig úgy tűnt, semmi sem zavarhatja a Soproni (sokáig Ászok), a Borsodi (akkor még Világos) és a Kőbányi utód Arany (ma is) Ászok triumvirátusának uralkodását. Még a Pécsi Szalon sem. Ámde 2003-ban megjelentek a magyar piacon az olcsó , dobozos kiszerelésű német importsörök.

© www.beerpress.hu
Mindezt annak köszönhettük, hogy Németországban az alumíniumdobozos termékekre szigorú termékdíjat és visszaváltási kötelezettséget vezettek be. Az ottani kereskedelem erre az üvegeshez való visszatéréssel reagált. Így a gyártók a dobozba töltött termékeiket az elnézőbb, és sajnos sörben igénytelenebb magyar piacra exportálták.
Első körben egyáltalán nem rossz minőségű sörök – például a Beckers Pils – jelentek meg a magyar boltok polcain. Ami azonban ezután következett a sör őszinte híveit s értőit teljességgel elborzasztotta. Rövid időn belül a német importhoz hasonló árú sörök tömege árasztotta el a fogyasztókat.
Special, Hektor, Lindenhof , Platina Ászok, Lovos, Grosák, Reiter, Viking. A feliratból többnyire csak az derült ki, hogy származási helye : EU és alkoholtartalma a szokásoshoz  (4,4-4,8%) képest jelentősen alacsonyabb. Ezeket a söröket a hazai kommersz kategóriák árának feléért-kétharmadáért lehetett megvásárolni. Így marketing nélkül is könnyen utat talált a fogyasztókhoz. A olcsó sörök sajátos módon forgalomnövekedést hoztak: sajnálatosan igazolva azt a tételt, hogy itthon a sört leginkább az ára adja el.

A nagy magyarországi sörgyárak válasza sem sokáig késlekedett. Maguk is megkezdték az olcsó, sokak által csak gagyinak nevezett sörök gyártását. Így került piacra a Rocky Cellar, a Radegast, a Sárkány, a Nádor, a Lovag és a műfaj klasszikusa az Adambrau is.
A piaci szegmens legújabb darabja a Hunyadi Mátyás sör. Ez kidomborított feliratával a szép napokat megélt kőbányai Mátyás dicsőséges hullámainak oldalvizén próbál sikeresen evezni. Igaz, ami igaz a régi Mátyás a kőbányaiak prémium terméke volt. Annyira, hogy amikor a nyolcvanas években a Tuborg megvonta a gyártól a névhasználat jogát, a Tuborgként főzött sört is Mátyás néven palackozták. Régi szép idők!
Mostani Hunyadi Mátyásunk ugyanis a legelnézőbb szakmai sörteszten is megbukna. Ugyan 4,2 százalékos alkoholtartalommal „dicsekszik”, de ízhatása olyan, mint egy alkoholmentes söré. Ezért felébredt a gyanúnk, hogy esetleg egyik szomszédunk importja lehet, amely  szintén magáénak vallja nagy királyunkat. Ugyanis a doboz felirata semmilyen felvilágosítást nem ad arról, hogy a sört ki gyártotta. Holott hazai gyártó esetében nem elégséges kizárólag a forgalmazó feltüntetése.
A szomorú igazság azonban az, hogy a sör gyártója a hazai mediterránum jó nevű  serfőzdéje, ami anonimitásával mintha maga is szégyellné ezt a termékét…