NOVÁK DEZSŐ JEGYZETEI

Kezdődhetett volna akár a tizenegyesrúgásokkal is a mérkőzés, annyira nem történt semmi - sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban. A mai szerintem az Eb egyik leggyengébb összecsapása volt. Mindkét együttes kivárásra játszott, nem mert kockáztatni és várta, hogy mikor hibázik az ellenfél. Csak egy-egy komolyabb ziccer okozott kisebb izgalmakat, több nem. A spanyoloknak ennél sokkal több kell majd az oroszok ellen, mert nagyon nehéz dolguk lesz, talán még a mainál is nehezebb. Az biztos, hogy ennél sokkal, de sokkal több van  bennük.

Puyol és Toni párharca volt talán a legkeményebb © MTI/EPA

Kicsit bátortalanabbul kezdtek a spanyolok, ettől függetlenül a két csapat által diktált tempóra az első félidőben nem nagyon lehetett panasz. Az sípszót követő tíz percben helyzetek itt is, ott is kialakultak, de igazi veszélyben nem forgott sem Gianluigi Buffon, sem Iker Casillas kapuja. A spanyolok alaposan felkészültek Luca Toni semlegesítésére, ezt a feladatot pedig a védelem oszlopára, Carles Puyolra bízták.

A Barcelona rutinos hátvédje szinte teljesen ki is iktatta a Bayern München hórihorgas csatárát, nyilván Luis Aragonés felismerte, hogy már meccsek óta kire is építik az olaszok a támadásaikat. A 19. percben a jó ütemben berobbanó Simone Perrotta fejesét védte a spanyol portás, de az első húsz percben valóban többet kísérleteztek az olaszok.

Egyre merészebbek lettek a spanyolok is, David Villa például többször is célba vette távolról Buffon kapuját, és az olasz hálóőrnek mozognia kellett, hogy ne kapjon gólt. Az első félidőben hibátlanul látta el feladatát. Luca Toninak időközben sikerült egyetlen árva fejest kiharcolnia, más kérdés, hogy Antonio Cassano beívelt labdáját pont Carlos Marchenába bólintotta.

Fernando Torres is csak a félidő hajrájában vetette észre magát egy zseniális csellel, ezt követő lövésébe azonban beleálltak a védők, a kipattanót pedig David Silva bombázta egy méterrel a jobb kapufa mellé. A játékrész végére a spanyolok látványosan többet kockáztattak, míg az olaszok szinte teljesen bevédekezték a saját félpályájukat.

Az irammal nem volt gond, a kezdeményező készséggel annál inkább. Az olaszok részéről szinte semmi kreativitás nem volt látható, legtöbbet a kapusuk mozgott. A félidő zöme így spanyol helyzeteket hozott, a labdabirtoklás pedig 57 százalékban szintén az ő fölényüket mutatta. Egyre inkább úgy látszott, hogy ezen a – kissé unalmasnak is nevezhető – mérkőzésen egyetlen találat dönt, rosszabb esetben pedig a nézők csak a tizenegyes párbajban láthatnak gólt. Egyetlen lehetőségként még ott volt a firss játékosok becserélése, ami akár szerkezeti váltással is járhat, de ezzel a lehetőséggel egyik szövetségi kapitány sem akart igazán élni.

A második félidő sem kezdődött sokkal élénkebben, amit elsőként Luis Aragonés elégelt meg, és lehozta két belső középpályását, Andrés Iniestát és Xavi Alonsót és behozta Cesc Fábregast és a kisebb sérüléssel bajlódó Santi Cazorlát. Továbbra is élénkebbek maradtak a spanyolok, bár a meccs legnagyobb helyzete a 61. percben az olaszok előtt adódott. Iker Casillas nézett el egy beadást és rosszul futott ki a kapujából. A kipattanót 6 méterről Mauro Camoranesi fordultában a kapura küldte, de a visszaérő spanyol kapus lábbal menteni tudott.

A hispán csapat továbbra is megőrizte mezőny- és támadófölényét, míg az olaszok elsősorban ritka, de veszélyes kontrákkal próbálkoztak. A 81. percben Marcos Senna lőtt nagy erővel, kapásból egya kipattanó labdát Buffon kapujára, amit az olasz kapuvédő kiejtett a kezéből. Szerencséjére a játékszer kapufára pattant, és a Juventus kapusa másodszorra már jobban figyelt és rávetette magát.

A mérkőzés döntetlenre állt, nem volt benne a gól a játékban és a két védelem is jól látta el a feladatát, veszélyes gólhelyzet alig-alig alakult ki. Előbb Luca Toni ért bele szerencsétlenül egy beadásba, amiről a jól érkező Fabio Grosso így lemaradt, az utolsó percben pedig David Villa vett le rosszul egy jó beívelést, de Gianluca Zambrotta az utolsó pillanatban felszabadított. Így az utolsó negyeddöntőben, akár csak tegnap és tegnapelőtt, következhetett a hosszabbítás.

Daniel Güiza és David Silva hajszál híján gólt szerzett már a túlóra első perceiben, utóbbi távoli lövésére Buffon kicsit mintha későn vetődött volna. Szinte az ellentámadásból majdnem betaláltak az olaszok is, de Casillas bravúrral védte Antonio Di Natale léc alá tartó fejesét. A hosszabbítás határozottan izgalmasabban kezdődött, mint az előtte végigjátszott kilencven perc volt.

A második tizenöt percben már inkább biztonsági játékra törekedtek a csapatok, így a gólnélküli döntetlen nem volt meglepő. Az utolsó percben még Cazorla mehetett volna a mennybe, de ahelyett, hogy kapura lőtt vagy passzolt volna, csúnyán keresztbe rúgta a labdát Buffon kapuja előtt. A tizenegyes rúgások hőse a két kapus közül Iker Casillas lett, miután kifogta De Rossi és Di Natale büntetőjét is. Az eseménytelen és unalmas meccs végeredménye: elődöntőben a spanyolok.

LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG, 2008, SVÁJC-AUSZTRIA

NEGYEDDÖNTŐ SPANYOLORSZÁG - OLASZORSZÁG 0-0 (0-0, 0-0, 0-0) tizenegyesekkel: 4-2 Bécs, Ernst Happel-stadion, 53 ezer néző, V.: Herbert Fandel (német) SPANYOLORSZÁG: Casillas (csk) - Sergio Ramos, Marchena, Puyol, Capdevila - Iniesta (Cazorla 59.), Senna, Xavi Hernández (Fábregas 60.), Silva - Villa, Torres (Güiza 85.) Szövetségi kapitány: Luis Aragonés OLASZORSZÁG: Buffon - Zambrotta, Panucci, Chiellini, Grosso - Aquilani (Del Piero 108.), De Rossi, Ambrosini - Perrotta (Camoranesi 58.) - Toni, Cassano (Di Natale 75.) Szövetségi kapitány: Roberto Donadoni Labdabirtoklás: 57 % - 43 % A meccs embere a hvg.hu szerint: David Villa (Spanyolország) A csatár végig veszélyesen játszott, szinte minden támadásban benne volt. Veszélyeztetett közelről és távolról, csak a hosszabbításra fáradt el.