A migrációs egyezmény hosszú utat járt be, mielőtt idén júniusban véglegessé és elfogadottá vált. A bevándorlási válság tetőpontján, 2015-ben az európai uniós intézmények is elindították a válaszreakcióikat a jelenségre. A mostani vitán több képviselő is bírálta a törvényhozási folyamatok és eljárások lassúságát, amelyet mi sem bizonyít jobban, minthogy az EU majdnem tíz év alatt jutott el a korszerű és aktuális bevándorláskezelés jogi keretrendszeréhez. 2016-ban az EU megalapította az Európai Határ és Partvédelmi ügynökséget, a Frontexet, 2017-ben pedig több tagállam is a Schengeni-övezeten belüli határellenőrzés mellett döntött a migrációs nyomás és a belső mozgások miatt.

Az Európai Bizottság 2020 szeptemberében terjesztette elő a Migrációs és Menekültügyi Egyezményt. Akkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „Most itt az ideje, hogy felnőjünk a kihíváshoz, és közösen kezeljük a migrációt, a szolidaritás és a felelősségvállalás közötti megfelelő egyensúlyt megteremtve.” Az egyezmény prioritásai: a közös európai határvédelem, a bevándorlók tagállamok területére történő beengedése előtti teljes körű ellenőrzése, az illegálisan beérkező menekültek visszaküldése a származási országokba és a harmadik országokkal történő együttműködés. Csak három évvel később, 2023 decemberében fogadta el az Európai Parlament és az Európai Tanács az Egyezményt a júniusi jogerős hatálybalépés előtt.

Az EU következő célkitűzése, hogy 2026-ra minden tagállam ültesse át a gyakorlatba a paktum rendelkezéseit – erről is vitáztak a parlamentben. Az egyezmény a bevándorlók alapos átvilágításának gyakorlatán, az egységes azonosítási rendszer működését támogató Eurodac adatbázis létrehozásán, a határon történő visszaküldés lehetőségének biztosításán és a migránsokkal kapcsolatos vészhelyzetek gyors kezelésére kialakított protokollon nyugszik – olvasható az Európai Bizottság kiadványában. A szabályozás tágabb értelemben az embercsempészet elleni küzdelemben, az emberi jogok megőrzésében és a tagállamok pénzügyi és erőforrásbéli támogatásában is értelmezi a bevándorlás kezelését.

Valakinek jogtalan büntetés, valakinek régóta várt mesterterv

Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa ismertette az Európai Parlament plenáris ülésén a Bizottság által megfogalmazott migrációs paktumot. Míg a szélsőjobb bírálta a gyengekezűségét, a centrum felsorakozott mögé. Dalli úgy fogalmazott,

a Bizottság kész arra, hogy felgyorsítsa a paktum egyes elemeinek végrehajtását,

de mindezt kizárólag a szolidaritás és a hatékonyság szem előtt tartásával hajlandóak megtenni, amely a szélsőséges megközelítés kizárását is célozza. A paktum fő feladata, hogy hatékonyan szűrje ki az illegálisan Európába érkező migránsokat és felvegye a harcot az embercsempészettel. A legfontosabb azonban, hogy csökkentse az Unió területére belépők számát.

A biztos elmondása szerint az EU-s szabályok nem mondhatók teljesen tökéletlennek, hiszen az elmúlt évben a közép-mediterrán térségben 64%-kal, a nyugat-balkáni útvonalon pedig 77%-kal kevesebb bevándorló érkezett, mint az egy évvel korábbi időszakban. A prevenciós törekvések mellett az aktív kitoloncolási procedúra is hatékonyabb – tette hozzá Dalli, amit azzal támasztott alá, hogy az idén január és június közötti időszakban 18%-kal nőtt a származási országukba visszafordított illegális bevándorlók aránya. A biztos kijelentette, hogy Európa vállát nem csak a segítségnyújtás felelőssége nyomja a legálisan a huszonhetek területére érkező menekültekkel szemben, hanem saját demográfiai és munkaerőpiaci krízise is égető probléma. Dalli elmondása szerint ötből négy vállalkozás nehezen talál munkavállalót, a cégek háromnegyede pedig teljesen híján van megfelelő szakembereknek Európában. Ennek megoldását a bevándorlók integrációjában és letelepedésének segítésében látja.

Thomas Tobe, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselője kijelentette, hogy a párt erőteljesen üdvözli a paktumot és az embercsempészet megszüntetését emelte ki legfontosabb szempontként. A képviselő szerint nincs idő késlekedésre, az új Európai Bizottság első száz napjának végéig eredményeket kell felmutatni. A pártcsalád másik képviselője, Vincze Lóránt nem finomkodott az elismerő szavakkal:

jó látni, jó hallani, hogy a józan ész kezd végre visszatérni az Európai Parlamentbe

– mondta és szigorú szabályozás tető alá hozását sürgette. Nicola Procaccini, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád képviselője az embercsempészettel szembeni küzdelem fontosságára szintén felhívta a figyelmet, de élesen kritizálta az eddigi migráció-ellenes törekvések hiányát. Úgy fogalmazott, hogy az európai biztonság hiánya tapasztalható a tagállamokban, amely a „a baloldal határtalan Európa tervének eredménye”. Amellett a képviselő is kiállt, hogy csak azokat a menedékkérőket fogadhatja be az EU, akik legálisan érkeznek az európai kontinensre. A forró témává vált olasz és albán egyezség sem maradt ki a felszólalásból: „az Albániában létrehozott tranzitpont nem jobboldali ötlet, hanem józan elképzelés”.

Az olasz kormány október elején megnyitotta Albániában az első, olasz szabályozás alá eső menekülttáborát. Ez a fajta bevándorlás-kezelési technika egyedülállónak számít Európában, de Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nem tágít az elképzeléstől, amelyről 2028-ig érvényes a két ország között létrejött megállapodás. A migránsoknak készült tábort öt méter magas szögesdrót veszi körül és a két létesítmény összesen hatezer ember befogadására képes.

Az Európai Parlament Baloldalának képviselője, Estrella Galán szerint az olasz kormány sérti az emberi jogokat, amelyet elfogadhatatlannak tart a pártcsalád. Feltette a kérdést: „meddig hagyjuk azt, hogy Meloni irányítsa Európát?” Ignazio Roberto Marino a Zöldek pártcsaládból szintén nemtetszését fejezte ki és az olasz tranzitokat lágernek nevezte.

Iratxe Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője felszólalásában élesen bírálta ezt a gyakorlatot, amely ugyanakkor a tagállamok körében egyre népszerűbb és erről már a tagállamok múlt heti csúcstalálkozóján is sok szó esett. Perez szerint az alapjogi chartát kell figyelembe vennie az európai döntéshozásnak, amely a letelepedési jogot és a kollektív kitoloncolást, illetve deportálást is tiltja. A spanyol képviselő emlékeztetett arra, hogy az EU népessége csökken, kijelentése alapján 2025-re 30 millióval kevesebb munkaképes európai polgár lesz a munkaerőpiacon, így gazdasági szempontból is elengedhetetlen a bevándorlók integrációja.

Gál Kinga, a Patrióták Európáért pártcsoport fideszes képviselője a magyarországi intézkedéseket méltatta, amelyek 2015 óta figyelmeztetnek a menekülthelyzet súlyosságára. Az EU jelenlegi hozzáállását hipokritának nevezte, miután Magyarországnak súlyos összegeket kell fizetnie az EU-s menekültügyi jog be nem tartásáért, az Unió pedig a háttérben ugyanolyan álláspontot képvisel, mint a magyar kormány. Gál szerint, ha nem lép sürgősen az Unió,

a migráció tönkreteszi a schengeni övezetet.