Az uniós biztosok az elnöktől egy levelet vesznek át, ebben egyrészt az elnök víziója olvasható a következő ciklus bizottsági munkájával kapcsolatban, másrészt pedig személyre szabott feladatokat is kap az érintett bizottsági tag.
Várhelyi Olivér esetében tehát az egészségügy és az állatjólét a két lefedendő terület. Mivel a Bizottságnak van egy hierarchikus struktúrája, elnök-alelnökök-biztosok rendszere, ezért Várhelyi Olivér is – “sima” biztosként – egy, de inkább több alelnök közvetlen irányítása alatt dolgozik. Von der Leyen ezt úgy határozta meg, hogy általánosságban a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök, vagyis a spanyol szociáldemokra Teresa Ribera lesz a főnöke, ugyanakkor az egészségügyi felkészültséggel kapcsolatos kérdésekben egy másik alelnökhöz, a román Roxana Mînzatuhoz tartozik.
A feladatkörét meghatározó, úgynevezett “Mission letter”-ben Von der Leyen többek között azt írja Várhelyinek, hogy “az Európai Egészségügyi Unió kiteljesítésére fog összpontosítani az ellátási láncok további diverzifikálásával, a legfejlettebb kezelésekhez való hozzáférés javításával, az egészségügyi rendszerek versenyképességének, ellenálló képességének és biztonságának növelésével, valamint a stratégiai leltárak kidolgozásával”.
Ezen kívül a magyar biztos feladata lesz, hogy javaslatot tegyen a kritikus gyógyszerekről szóló jogszabályra a súlyos gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hiányának kezelésére, “a kritikus gyógyszerekkel és összetevőkkel kapcsolatos függőségek csökkentésére, valamint a megfizethető gyógyszerellátás biztosítására”.
Azzal is megbízzák Várhelyit, hogy tegyen lépéseket az erős, versenyképes és innovatív európai gyógyszerágazat érdekében, a gyógyszeripari reformmal kapcsolatos munka befejezése révén. Von der Leyen elvárja ezen túl az új európai biotechnológiai törvény kidolgozását, hatékony lépéseket az orvostechnikai eszközök elérhetősége és versenyképessége terén. Ugyancsak az egészségügyi biztos feladata a betegségek megelőzése terén folytatott munka, ideértve az európai rákellenes terv végrehajtása. Valamint ezt kérte még Von der Leyen:
“Szeretném, ha a közösségi médiának és a túlzott képernyőidőnek az emberekre, különösen a fiatalokra, valamint jólétükre és mentális egészségükre gyakorolt hatására összpontosítana. Az egész EU-ra kiterjedő vizsgálatot fog vezetni a közösségi média jólétre gyakorolt szélesebb körű hatásairól, hogy bizonyítékokon alapuló vitát indítson a témában.”
Ami az állatjóléti területet illeti, ott például az az elvárás Várhelyi felé, hogy modernizálja a létező előírásokat, “beleértve az egzotikus állatok behozatalára vonatkozó szabályokat”.
Intézkedéseket is kell javasolni a magyar biztosnak az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére. Valamint és talán elsősorban szeretne Ursula von der Leyen látni
egy európai cselekvési tervet a kórházak és egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságáról a mandátum első 100 napjában.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a háttérben meghúzódó fideszes szálat. Ugyanis nem Várhelyi Olivér az első, akit megtalálnak az állatjóléttel kapcsolatos feladatok. Az előző parlamenti ciklusban az állatok szállítása közbeni védelmével foglalkozó különbizottság magyar tagja volt Deutsch Tamás. Ezt a feladatok abban az időben kapta Deutsch, amikor a Fidesz kilépett az Európai Néppártból, megszűntek a néppárti tagsággal együtt járó bizottsági tagságok (Deutsch a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság tagja volt) és új pozíciókat kaptak az immáron független fideszes képviselők. Mindenesetre Deutsch Tamás itt is megvédte a magyar érdekeket, mert akkori közleményében így fogalmazott:
Magyarország eddig is arra törekedett, hogy az állatok szállítás közbeni körülményei megfelelőek legyenek. Egyetértünk az Európai Parlament javaslataival, azonban fontosnak tartjuk, hogy a szigorú uniós szabályozást harmadik országokkal szemben is elvárjuk (például importált termékek esetében), így biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket a magyar gazdák és szállítók számára.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.