Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta ötödik jogállamisági jelentését, amelyet évről évre mind a 27 tagállam esetében elkészítenek, ez a Von der Leyen-féle bizottság vállalása volt. A jelentés ebben az évben kibővült négy csatlakozásra váró ország elemezésével is: Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia demokratikus működését is megvizsgálták.

A cél, hogy a potenciális jogállamisági problémákat idejében azonosítani lehessen és párbeszédet lehessen róla kezdeményezni

– fogalmazott Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa. Valamennyi országot azonos szempontok alapján, a következő négy területre vonatkozóan értékelik minden évben:

• az igazságszolgáltatás függetlensége, 
• médiaszabadság és a sajtó sokszínűsége, 
• korrupcióellenes küzdelem, 
• fékek és ellensúlyok rendszere.

Az Európai Bizottság eredményként értékelte, hogy míg egy évvel korábban a megfogalmazott ajánlásoknak csak 55 százalékát hajtották végre részlegesen vagy teljesen, erre az évre ez az arány 68 százalékra nőtt. Az igazságszolgáltatásért felelős biztos, Didier Reynders Magyarországot hozta fel pozitív példának, ahol az Európai Bizottság által beazonosított és megfogalmazott elvárások vezettek tavaly az igazságszolgáltatási rendszer reformjához, amely az uniós források részleges felszabadítását eredményezte.

Ezen túlmenően a jelentés nem sok eredményt lát Magyarország esetében, megállapításai jó része már előfordult a korábbi években is. Kimondták például, hogy

az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatával. A bírák véleménynyilvánítási szabadsága továbbra is nyomás alatt van, és a bírák elleni rágalomkampányok zajlanak a médiában.

Az anyag azt is leszögezi, hogy Magyarországon a politikai pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatos hiányosságokat továbbra sem kezelték. Emlékeztetnek arra, hogy továbbra is fennáll az uniós források felfüggesztése több programból is, mivel

nem fogadtak el új intézkedéseket a fennálló jogállamiság és korrupcióellenes problémák orvoslására.

Tételesen is felsorolják azokat a területeket, ahol hiába veti fel kifogásait az Európai Bizottság, a magyar hatóságok nem mutatnak hajlandóságot az elvárások teljesítése érdekében. Ezek a megállapítások a következők:

• Nem történt előrelépés az ügyelosztási rendszerek átláthatóságának javítása terén az alacsonyabb fokú bíróságokon, figyelembe véve az ügyek elosztására vonatkozó európai szabványokat. 
• Nem történt előrelépés a lobbizással és a „forgóajtókkal” (a vezetők közszféra és a magánszféra közötti mozgása) kapcsolatos átfogó reformok elfogadása, valamint a vagyonnyilatkozatok rendszerének további javítása terén, amely hatékony felügyeletet és végrehajtást biztosít. 
• Nem történt előrelépés a magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén. 
• Nem történt előrelépés a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozását célzó mechanizmusok bevezetése terén, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai szabványokat. 
• Nem történt előrelépés a szabályok és mechanizmusok megerősítése terén a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozása terén, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai szabványokat. 
• Nem történt előrelépés a hirdetési kiadások állam és állami tulajdonú vállalatok általi igazságos és átlátható elosztását biztosító jogszabályok elfogadása terén. 
• Nem történt előrelépés a biztonságos és lehetőségeket biztosító polgári tér előmozdítása és a civil társadalmi szervezeteket sújtó akadályok felszámolása terén, beleértve a munkaképességüket akadályozó jogszabályok hatályon kívül helyezését, különösen a bevándorlási különadót.

Az Európai Bizottság ennek megfelelően, ezek orvoslására fogalmazott meg ajánlásokat Magyarország számára. Didier Reynders kiemelte, hogy

Magyarország továbbra is rendszerszintű problémát jelent a jogállamiság terén.

Ezt támasztja alá, hogy továbbra is zajlik a források befagyasztását eredményező jogállamisági eljárás, a demokratikus hiányosságokat taglaló 7-es cikkely szerint eljárást és a konkrét ügyeket végső soron az Európai Bíróság elé utaló kötelezettségszegési eljárások.