„Európa-szerte továbbra is elkövetik a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetést az élet különböző területein, például a tisztességes foglalkoztatáshoz, a jó egészségügyi ellátáshoz, a tisztességes lakhatáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés terén” – írta állásfoglalásában a Migrációpolitikai Csoport nevű nemzetközi ernyőszervezet. Emlékeztetnek az egyik elemzésükre, amely rávilágít arra, hogy a roma gyerekeket még mindig szegregálják az iskolákban.

Ez a romákkal szembeni diszkrimináció egyik legelterjedtebb formája. A roma gyerekek hátrányos megkülönböztetése és kirekesztése az oktatásban negatívan befolyásolja életesélyeiket

– olvasható a közleményükben. Hozzáteszik: ennek tudható be, hogy aránytalanul sok roma gyermek jár értelmi fogyatékos gyermekek számára fenntartott gyógypedagógiai intézménybe, elkülönített osztályokat vagy részlegeket tartanak fenn a roma tanulók számára az általános iskolákban, és úgynevezett „gettóiskolák” jelentek meg, ami a roma gyerekek magas koncentrációjához vezet bizonyos iskolákban. A csoport kutatásai szerint a roma gyermekek elleni diszkrimináció megszüntetésére tett erőfeszítések ellenére még mindig számos európai országban előfordul, köztük Bulgáriában, Horvátországban, Cipruson, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Azt is megemlítik, hogy ez a kérdés az elmúlt években az Európai Bizottság egyik prioritása volt, mivel több országgal, például Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás indult a faji egyenlőségről szóló irányelv megfelelő átültetése és/vagy végrehajtása hiánya miatt.

A teljes politikai részvétel lehetővé tétele létfontosságú a romák és szintik helyzetének javításához.

Ezt már Matteo Mecacci, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) igazgatója mondta a Nemzetközi Roma Napon. Mecacci emlékeztetett arra, hogy ebben az évben számos választás lesz Európában, és kritikus fontosságúnak nevezte a romák és szintik társadalmi és politikai részvételének fokozását. Az igazgató megállapította, hogy ezek a csoportok alulreprezentáltak a politikai élet minden területén. A kormányoknak ezért szorosabban együtt kell működniük ezekkel a közösségekkel és a civil társadalommal

a romaellenes retorika leküzdése érdekében, a demokratikus értékeket és a toleranciát magában foglaló narratívák kiépítésében, a választói oktatási programok létrehozásában, valamint a roma szavazók olyan nehézségeinek leküzdésében, amelyek a roma szavazók hiányából adódnak.

Az ODIHR adatai alapján történt némi látható előrelépés ezen a téren, de sok minden változatlan maradt. Sőt, egyes szempontok alapján romlott a helyzet, mivel „a populista retorika, valamint a rasszizmus és intolerancia sok helyen erősödése továbbra is akadályozza a romák és szintik, különösen a nők és a fiatalok részvételét”. Az ODIHR nemcsak azt állapította meg, hogy a mainstream politikai pártok ma már olyan diszkriminatív nyelvezetet használnak, amely korábban csak a szélsőségekben fordult elő, hanem azt is, hogy ez a romaellenes retorika egyre inkább normalizálódik.

Az Európa Tanács részéről – mely nem az EU szerve, hanem egy 46 tagú páneurópai testület – Gudrun Mosler-Törnström, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának emberi jogi állandó előadója erősítette meg a Kongresszus elkötelezettségét a roma közösségek jogainak védelme mellett.

A romák továbbra is sajátos kihívásokkal néznek szembe, beleértve a diszkriminációt, a marginalizációt és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket. A helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak e kérdések kezelésében azáltal, hogy elősegítik a befogadó környezetet, és elősegítik a roma közösségek teljes körű integrációját a helyi társadalmakban

– mondta Mosler-Törnström, felhívva a figyelmet arra, hogy a Kongresszus támogatja a helyi és regionális önkormányzatokat ebben az erőfeszítésben. Ilyen eszköz lehet a párbeszéd, az érintettek közötti együttműködés előmozdítása a sztereotípiák leküzdésére, a diszkrimináció felszámolására, valamint olyan utak megteremtése, amelyek megerősítik a romák szerepvállalását a döntéshozatali folyamatokban.

Szintén az Európa Tanácstól érkezett a hír még néhány nappal a Nemzetközi Roma Nap előtt, hogy ajánlást fogadtak el annak érdekében, hogy biztosítsák a roma és vándorló nők és lányok egyenlőségét. A Miniszteri Bizottság ajánlása iránymutatást ad a hatékony fellépéshez olyan területeken, mint az anyakönyvezés, a rendkívüli szegénység elleni védelem, a roma gyermekek családjukból való kiemelésének elkerülése és az alternatív gondozásba helyezés, a lakhatás, az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és az erőszak elleni védelem, valamint embercsempészet.

Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg ezeknek a nőknek és lányoknak a kapacitásait, és erősítsék meg őket. A tagállamoknak javítaniuk kell a roma és vándorló nők és lányok részvételét a politikai és közéletben, adatokat kell gyűjteniük, kutatásokat kell végezniük, valamint jogi kereteket, stratégiákat és cselekvési terveket kell kidolgozniuk ezen iránymutatások végrehajtására.