A magyar pénzek visszatartása, megtoldva a magyar kormány EU-val szembeni konfrontatív politikájával immár széles körű európai érdeklődésre tart számot. Ezt jelzi, hogy míg néhány évvel ezelőtt egy magyar üggyel kapcsolatos brüsszeli tájékoztatóra egy tucat újságíró – többségük magyar – lehetett kíváncsi, mostanra akár százötvenen is bejelentkeznek egy-egy ilyen beszélgetésre – ennek megfelelő a történések európai visszhangja is.

A gond csak az, hogy a hírek nagyon lassan érkeznek, leginkább azért, mert Brüsszelben a magyar kormányra várnak, a magyar kormány pedig azt szokta mondani, hogy ők minden feltételt teljesítettek. Aztán az Európai Bizottság ezt cáfolja, sőt az utóbbi hetekben határozottan hangon azt közlik, hogy nem akarnak tárgyalni ezekről a kérdésekről a magyar kormánnyal, mert nincs miről tárgyalni: ha a magyarok pénzt akarnak, akkor rakják le azokat az elfogadott jogszabályokat, amelyek teljesítését korábban már vállalták.

Sőt, ahogy egy forrásunk fogalmazott, „megszavazott, aláírt, kihirdetett és hatályba lépett” törvények kellenek, ezek ígérete semmit sem ér.

Ennek ellenére mégis látszik a fény az egyik alagút végén. Ezt azért merik határozottan állítani bizottsági forrásaink, mert valóban már csak nagyon kevés hiányzik ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításával kapcsolatos, egyébként már májusban elfogadott törvény kapcsán minden mozaik a helyére kerüljön. Röviden: arról van szó, hogy

ha az Európai Bizottság választ kap két korábban feltett tisztázó kérdésére, akkor jó eséllyel elégségesnek nyilvánítják a megtett lépéseket.

Ezzel tulajdonképpen felszabadulhatna a Magyarországot megillető hétéves költségvetés teljes összege, 21,7 milliárd euró. Azért a dupla feltételes mód, mert ugyanezt az összeget más eljárások is blokkolják. Vagyis, azokra a területekre vonatkozó költségvetés, amelyekre más tiltások is érvényesek, továbbra is maradnak blokkolva. Forrásunk szerint így körülbelül 10 milliárd euró marad, amire nézve reális lehetőség van, hogy zöld utat kapjon az Európai Bizottságtól. Mégpedig a következő két hétben, feltéve, ha napokon belül megérkezik a magyar kormány válasza a korábban említett tisztázó kérdésekre. Ettől számítva a Bizottságnak kilenc napja lesz arra, hogy véglegesítse az értékelését. Így az valószínűsíthető, hogy a december 14-15-i EU-csúcs előtt – de lehet, hogy csak egy nappal – bejárhatja a sajtót a hír: tízmilliárd eurót kap Magyarország. Ami így, ebben a formában természetesen nem igaz, mivel egy hétéves költségvetés utófinanszírozású kifizetéseiről van szó.

De az időzítés azért pikáns, mert az EU módosítaná a költségvetését és folytatná Ukrajna finanszírozását. Mindkét esetben Orbán Viktor vétót jelentett be, mondván, csak akkor hajlandó erről tárgyalni, ha a tagállamok lefolytatnak egy stratégiai vitát, amelyben az EU-nak értékelnie kellene (vagy át kellene értékelnie?) az orosz-ukrán háború ügyében eddig hozott döntéseit. Ha a magyar vétó mégis elhárul, miközben 10 milliárd euró szabadul fel, akkor arról fognak szólni a hírek, hogy az EU ennyiért vette meg Orbán szavazatát. Ami egyik félre sem vet majd jó árnyékot és nyilván mindkét fél tagadni fogja. De ebben a helyzetben azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon a hivatalos magyar válasz nem azért csúszik-e, hogy időben éppen egybeessen a forrásfelszabadítás a vétóelengedéssel?

Időzzünk el a pénzeknél. Miért éppen tízmilliárd? Az összes kohéziós forrás, ami Magyarországon megilleti, 21,7 milliárd euró. Ebből a következő tételek jönnek le:

• 6,3 milliárd euró, ami a korrupciós kockázatok miatt, a jogállamisági eljárás keretében három nagy kohéziós alapot blokkol. (Ugyanez a feltételrendszer teszi elérhetetlenné a helyreállítás alapok, vissza nem térítendő támogatás és hitel, plusz egy különálló, de ide sorolt forrás – REPowerEU – összegét, ami 10,4 milliárd euró).
• 2,6 milliárd euró olyan célzott programokra, amelyek a menekültekkel való bánásmód, az akadémiai szabadság megsértése és az LMBTQI-közösség jogainak korlátozása miatt nem elérhető (ezeket az igazságügyi reformmal együtt horizontális feljogosító feltételeknek nevezik).
• 3 milliárd euró az úgynevezett tematikus feljogosító feltételek (például a vízgazdálkodás területén elvégzett beruházásokra vonatkozó terv elkészítése) hiánya miatt, amely egyes speciális programokhoz szükséges államigazgatási aktusokat takar.

Ha az előbbieket összeadjuk és kivonjuk, akkor marad közel 10 milliárd euró. Ami, hangsúlyozzuk, a hétéves költségvetés egész időszakára vonatkozik és utófinanszírozásban valósul meg. Mindezeket egybevéve két forrásból számíthat bizton a magyar költségvetés bevételi oldala, ezek eddig összege a jövő évre nézve 1,4 milliárd euró. Ez a következőképpen áll össze:

• Még júliusban benyújtott a kormány Brüsszelnek 238 millió euró összegű számlát, amelynek 80 százalékát térítik vissza, ez 202 millió euró. Brüsszeli források szerint még idén újabb 300 millió eurós igényt jelent be (vagy már be is jelentett?) Magyarország, ez tehát mintegy 500 millió euró, amelynek kifizetése az igazságügyi reform pozitív értékelésétől számított két hónapon belül esedékes, tehát jó eséllyel februárban jön a pénz.
• Szintén februárban várható a helyreállítási alap 4,6 milliárd eurós részének előlege, amely összesen ennek a forrásnak a 20 százaléka, vagyis 920 millió euró, amelynek az első része, 460 millió euró februárban, a második pedig decemberben várható.

A helyreállítási alapot és a hétéves költségvetés 6,3 milliárd eurós részét blokkoló jogállamisági feltételrendszer ügyében azonban sokkal több a kérdőjel. Hogy pontosan hol tartunk az ehhez tartozó 21 úgynevezett szupermérföldkő teljesítésével, azt szintén december 15. körül tudjuk meg, eddig kell az Európai Bizottságnak egy jelentést készítenie, tekintettel arra, hogy tavaly december közepén döntöttek a tagállamok a források befagyasztásáról és arra kötelezték a Bizottságot, hogy egy év elteltével adjon számot az előrehaladásról.

A korrekciós intézkedésről nem kaptunk értesítést az elmúlt évben. Semmi sem változott

– így összegezte bizottsági forrásunk ennek a jelentésnek a várható tartalmát. Navracsics Tibor legutóbbi, erre vonatkozó ígérete szerint november végére minden a helyére kerül. December 1-jén tulajdonképpen és formailag semmi sincs a helyén.

És most már talán azt is időszerű bekarikázni a naptárban, hogy a helyreállítási pénzeket, vagyis 10,4 milliárd eurót 2026 végéig a pályázatban vállalt tartalommal teljesíteni is kell, mint ahogy a tagállamokban már gőzerővel folyik ezeknek a forrásoknak a felhasználása.