Éveken át tartó, nehéz és hosszadalmas tárgyalások után elfogadta az Európai Unió Tanácsa a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformját. A magyar kormánynak rossz hír, hogy némi változtatással, de jóváhagyta a tanács a menekültkvóták rendszerét, és az egységes menekültügyi szabályok bevezetését is.
Elfogadta az EU illetékes minisztereiből álló Tanács az EU menekültügyi rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot. A változásoknak két fő eleme van, a Menekültügyi és Migráció Kezelési Szabályozás és a Menekültügyi Eljárás Szabályozás, ezeket most csomagban szavazták meg a miniszterek. A két döntést végig együtt tárgyalták, de alapvetően az első javaslat egy új, összeurópai menekültügy rendszer kidolgozásáért felel, ideértve a határon történő elbírálást és a kvótarendszerként elhíresült tagállamok közötti menekültelosztást is. Malner Stenergard a svéd soros elnökség képviseletében már az ülés elején kifejtette,
nem lesz egyszerűbb, ha halogatjuk ezt a döntést, inkább sokkal bonyolultabbá válik.
A tanács légkörén is érződött, a miniszterek mindenképpen kompromisszumos döntésre akartak jutni a mostani ülés végére. Annak árán is, hogy valamilyen szinten minden uniós ország minisztere elégedetlen volt a mostani javaslatcsomaggal. Számos fogadó ország, például Olaszország, Görögország vagy Bulgária erőteljesebb tagállamok közti szolidaritást, a harmadik, avagy biztonságos országok tisztább definiálását és a rendszer működőképességének biztosítását látták volna szívesen a javaslatban. Mások, például Belgium és Ausztria a rendszer működésében voltak bizonytalanok, főként a menekültek elosztásával kapcsolatban. Belgium képviseletében például Nicole De Moor úgy fogalmazott, közel vagyunk egy megegyezéshez, ami mindannyiunkát épp ugyanannyira tesz boldogtalanná.
A mostani megegyezés alapjait még a 2015-ös menekültválság után vetették fel, és azóta sem sikerült működésképes rendszert kialakítani. Így jelenleg a miniszterek fő prioritása bármilyen megoldás elfogadása volt, hiszen a jelenlegi szervezetlen, együttműködés nélküli és a tagállamok saját eljárásrendjén alapuló menekültügy rendszer többször megmutatta, képtelen kezelni a terhelést.
Ez alól két kivétel volt, a magyar és a lengyel fél, akik szerint a teljes eljárás illegitim volt, és a döntést az elnökökből és miniszterelnökökből álló Európai Tanácsnak kellene meghozni. Annak, hogy miért ragaszkodtak a miniszterek a kérdés továbbküldéséhez, egyszerű oka lehet: az EU-csúccsal ellentétben a miniszterekből álló Tanácsban nem teljes egyetértéssel, hanem többségi szavazással döntöttek a reformról, a magyar és lengyel fél pedig kisebbségben maradt az ellenvéleményével. Sorra vesszük a főbb változásokat:
Menekültek elbírálása
Ezentúl a menekült státuszért folyamodóknak nem lesz lehetősége bármely EU-tagállamban beadni a kérelmét, a határ közelében, az első belépési országban bírálják majd el, jogosultak-e a státuszra. Ezt egy egységes adatbázis, és összeurópai feltételrendszer segíti majd, így jóval kevesebb múlhat azon, hogy az adott menekült épp melyik EU-tagállamba lép be. Egy kérdésben azonban még nincs tiszta döntés a mostani megállapodásban:
mi számít biztonságos harmadik országnak?
Ugyanis, ha valaki biztonságos országból érkezik, és ott maradhatott is volna, az nem jogosult menekültstátuszra az unióban. Azt azonban, hogy melyek ezek az országok, egyelőre nem határozta meg a Tanács, és még ajánlást sem fogalmaztak meg, így ez teljesen tagállami hatáskörben maradna.
Menekültek elosztása
Megvalósul a menekültek európai szintű eloszlása is. Az új rendszer szerint egy tagállam befogadhat egy meghatározott számú menekültet, vagy e helyett fizethet szolidaritási hozzájárulást, menekültenként 20 000 eurót. Az EU ilyen módszerrel évi 30 000 menekültet osztana szét a tagállamok között. Míg a legtöbb politikus hangsúlyozta, az anyagi hozzájárulás és a menekültek fizikális befogadása teljesen egyenértékűek, a lengyel kormány a megfizetendő pénzösszeget inkább „büntetésnek” tartotta, amit azon tagországokra vetnek ki, akik nem fogadnak be menekülteket.
Magyarország képviseletében Rétvári Bence elmondta, olyan javaslatot nem szeretnének támogatni, ami „meghívólevél Európába”. De voltak más aggályok is, a jelenleg sok menekültet ellátó országok attól tartottak, eljárásrend hiányában a 2016-os EU-s elosztási próbálkozáshoz hasonlóan a mostani is kudarcba fulladhat. Mások abban kételkedtek, hogy az elhelyezett menekültek tényleg a kijelölt országokban maradnak majd.
A részletek erről egyelőre nem ismertek, de az eredeti javaslat például pénzbüntetést javasolt az elhelyezésüket figyelmen kívül hagyó menekülteknek.
Az EU migrációs rendszerének egységesítésével kapcsolatban egyébként Egységes Munkavállalási Engedély Direktívát is napirendre vették, ez a legális munkavállalási vízum európai szintű egységesítését célozná.
A magyar és a lengyel kormány fő problémája a javaslatok mellett az volt, hogy szerintük mindezt az Európai Tanácsban kellett volna megvitatni. A miniszterek érvelése szerint, mivel a Dublini egyezményt, és annak potenciális reformját is az államfők és miniszterek vitatták a Tanácsban, a mostani kérdésben is nekik kellene dönteniük.
Rétvári szintén sérelmezte, hogy szerinte túl rövid volt az idő a nap folyamán módosított javaslatok átolvasására. Ezen aggályokat a többi miniszter nem osztotta, és elfogadták a javaslatcsomagot.
Az eljárásnak viszont még nincs vége, most, második körben ismét az Európai Parlamenten a sor, hogy megvitassa a Tanács által elfogadott verziót. A Tanács egyébként ideális esetben 2024 tavaszára szeretne pontot tenni az eljárás végére, és elkezdeni bevezetni az új rendszert.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
