Körülbelül kétszáz gazda tüntetett kedden délben Brüsszelben, az Európai Bizottság székháza előtt. A demonstrálók kelet-európai termelők volt, akik Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról, Romániából és Csehországból érkeztek, a magyar gazdákat mintegy harmincan képviselték. Úgy tűnik, a tiltakozásuk eredményes volt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magosz szervezésében érkeztek a magyar demonstrálók a belga fővárosba. A helyszínen Luzsi Józsefet, a NAK vidékfejlesztésért felelős alelnökét kérdeztük céljaikról.
"A közös cél, hogy a kelet-európai országok, így Magyarország is, meghosszabbíthassa azt a rendeletet, amely az ukrán gabona és olajos növény behozatali tilalmára vonatkozik és amelyet az EU június 5-én fel fog oldani - mondta az alelnök. - Nem akarjuk, hogy feloldják, mert ha továbbra is olyan mértékben áramlik be Magyarországra ellenőrizetlen termény, akkor a tárolókapacitásaink nem lesznek elegendőek az új termények fogadására."
Ez csak az egyik probléma, ugyanis az magyar agrárszakemberek nincsenek meggyőződve arról, hogy az ukrán termékek megfelelnek valamennyi uniós növényegészségügyi feltételnek, amelyek teljesítését az EU-s gazdáktól megkövetelik. De a gazdálkodók nemcsak az időbeli hatályt szeretnék kiterjeszteni.
Úgy gondoljuk, hogy a rendelkezéseknek vonatkozniuk kell a csirkehúsra, a tojásra, a mézre, zöldségre, gyümölcsre, illetve az olajos magokból készült olajra is. Ugyanis ezekből is óriási dömping érte el ezeket az országokat
- tette hozzá Luzsi József. Az Európai Unió tavaly nyáron nyitotta meg az úgynevezett szolidaritási sávokat, amelyek célja, hogy az orosz blokád alá vont ukrán tengeri kikötők helyett a szárazföldön hagyhassa el az ukrán áru Ukrajnát. Egyrészt azért, mert az ukrán raktárak is megteltek, ráadásul folyamatosan ki voltak téve az orosz támadásoknak. Másrészt azért, mert a világ élelmiszerpiacáról hiányzott az ukrán gabona, a hagyományos felvevő piacokon (Afrika, Dél-Amerika) az élelmiszer rohamos drágulásnak indult. Mindezzel párhuzamosan az EU úgy döntött, hogy ezeket a termékeket vám megfizetése nélkül lehet behozni az EU területére. Néhány hónap múlva azonban a szomszédos országok termelői azzal szembesültek, hogy a tranzitnak szánt árut nem szállítják tovább, hanem a részben a helyi piacokra kerül.
Ezzel kapcsolatban Luzsi József elmondta, hogy azért vannak ezek a termékek jelenleg is ezekben az Ukrajnával szomszédos országokban, mert logisztikailag egyszerűen nem éri meg őket tovább vinni. Eddig ugyanis ezek az áruk nem is jelentek meg ezen a kelet-európai piacon, mivel a tengeren szállították őket oda, ahová viszont így nem is jut el a termék. Nem véletlen, hogy a tüntetők egyik transzparensén az volt olvasható, hogy
Az ukrán gabona Afrikához tartozik.
Luzsi József úgy fogalmazott, hogy “a piac ezt a helyzetet így diktálta, de nem azonos feltételek mellett jelenünk meg a versenyben. A segítő szándékot megértjük, ez ellen senki sem tiltakozott. Csak arra nem számított senki, hogy a tranzit, a sok millió tonna kukorica, búza, napraforgómag, repcemag nem megy tovább, hanem itt marad.”
Közben több ország, közöttük Magyarország úgy döntött, hogy a vámszabadkereskedelmi megállapodás ellenére nem engedik az ukrán mezőgazdasági termékek belépését a saját területükre. Több hétig tartó vita után az Európai Bizottság és öt kelet-európai tagállam abban egyezett meg április 28-án, hogy az érintett országok területét csak tranzitra használhatják ezek a szállítmányok, a kárt szenvedett gazdálkodók számára pedig 100 millió eurós kompenzációs keretet biztosítanak. A megállapodás június 5-én lejár, de meghosszabbítható “mindaddig, amíg a rendkívüli helyzet fennáll”. Ezzel párhuzamosan az EU - június 5-től - újabb egy évvel meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát.
Ami a magyar gazdálkodók bevételkiesését illeti, jelenleg 20-25 százalékkal olcsóbb a termékek felvásárlási ára, az Agrárkamara alelnöke szerint a különbözetet egyértelműen a nagy mennyiségű, olcsóbban előállított, így olcsóbban is értékesíthető ukrán gabona jelenti. A termelők ahhoz is ragaszkodnak, hogy az ukrán termékekre vonatkozó bevizsgálás szigorú és átlátható folyamat legyen.
Ha a gazdák abbahagyják a termelést, mert nem éri meg, akkor ebből óriási baj lesz. És ez igaz a csirkehúsra, a tojásra, mert ezekből is dömping van
- jelentette ki Luzsi József. A tüntetésen a különböző országokból érkező termelők mellett felszólalt egy magyar európai parlamenti képviselő, a fideszes Győri Enikő is.
Ukrajna egy megtámadott ország, amely megérdemli a szolidaritásunkat. Magyarok, lengyelek, más országok nagyon sokat segítenek. De nem a farmereknek kell megfizetniük ennek a szörnyű háborúnak az árát
- mondta a politikus. A NAK tájékoztatás alapján a hivatalos statisztikák szerint 2,5 millió tonna, a piaci becslések szerint viszont 5 millió tonna gabona érkezett Ukrajnából a háború kezdete óta. Ez eredményezi azt, hogy azok a raktárak, amelyek májusban gyakorlatilag üresek szoktak lenni, most félig vannak.
Az Agrárkamara felhívta a figyelmünket arra, hogy bár világpiaci szinten is csökkentek a terményárak, de konkrét számokkal támasztható alá, hogy - ahogy fentebb az alelnök is megerősítette - Magyarországon mintegy 20-25 százalékkal nagyobb volt az áresés, mint Nyugat-Európában. Ami azt jelenti, hogy
jóval 100 milliárd forint felett mérhető a kár.
A termelők találkoztak Janusz Wojciechowskival, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosával is. Luzsi József tájékoztatása alapján az egyeztetés sikerrel zárult. A biztos ígéretet tett arra, hogy az ukrán termények importjának tilalmát az év végig meghosszabbítja az Európai Bizottság. Közölte azt is: lát lehetőséget az importtilalom tojásra és baromfihúsra történő kiterjesztésére, valamint arra, hogy
100 millió euróról 250 millió euróra növeljék a kárt szenvedett gazdák támogatását.
A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a magyar kornány még nem vonta vissza az ukrán mezőgazdasági termékek kitiltásáról szóló döntését, ami feltétele az uniós kompenzációnak. Erről itt írtunk korábban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.