Az Európai Parlament aggasztónak tartja Várhelyi Olivér magyar uniós biztos tevékenységének egyes elemeit.
Az Európai Parlament újabb állásfoglalásban sürgette, hogy külpolitikai kérdésekben töröljék el az egyhangú döntéshozatalt a tagállamok tanácsában. Többek között ezt tartalmazza az EU közös kül- és biztonságpolitikáját értékelő állásfoglalása, amelyet nagy többséggel fogadtak el a képviselők. Szerepel ugyanakkor egy bekezdés a határozatban, amely a bővítésért felelős magyar uniós biztos tevékenységét bírálja és vizsgálatot sürget Várhelyi Olivérrel szemben.
Ebben a pontban az EP “továbbra is mélységesen aggasztónak tartja azokat a jelentéseket, melyek szerint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”. Az EP ezért
sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítására, hogy a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a biztos Szerződésekből eredő kötelezettségeit.
Az EUrologus információi szerint voltak viták ezzel a ponttal kapcsolatban: egyes képviselők azért nyújtottak be módosító indítványt, hogy nevezzék nevén Várhelyi Olivért, végül a többség ezt a változtatást nem fogadta el. Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta a testület sajtótájékoztatóján a Népszavának, hogy majd áttanulmányozzák a dokumentumot, de szavaiból úgy tűnt, nem akarnak vizsgálódni.
A bővítési politikánk nem egyetlen biztos, hanem a biztosok kollégiumának a kezében van. És a kollégium az, amelyik döntéseket hoz, vagy értékelést készít azokról az országokról, amelyek csatlakozásért folyamodtak
– mondta Eric Mamer. Hozzátette, hogy azt a módszertant, amelyet a tagállamok is elfogadtak mint a csatlakozni szándékozó országok jogállamisági helyzetének értékelési eljárását, éppen Várhelyi Olivér dolgozta ki.
Élesen bírálta ugyanakkor a szociáldemokraták frakciója Várhelyi Olivért. „A Szocialisták és Demokraták frakciója azzal a feltétellel állapodott meg Várhelyi biztos jelöltségében, hogy csak az egész EU érdekében jár el. Nem a budapesti kormány érdekében” – jelentette ki Thijs Reuten, a jelentés árnyékelőadója. Hozzátette:
most, három év elteltével, komoly okunk van azt hinni, hogy a biztos Orbán úr programját követi.
A Fidesz EP-képviselőcsoportja is közleményt adott ki, ők méltatlannak nevezték a bővítési biztos elleni támadást. „Valóságos hisztériakeltés zajlik Várhelyi Olivér bővítési biztos személye körül, amely persze figyelemelterelésként is szolgálhat a nemrég egy baloldali politikus ügye kapcsán kirobbant korrupciós botrányról.
A valóság az, hogy a bővítési biztos szakmai teljesítménye kiemelkedő, hivatalos megnyilatkozásaiban pedig az Európai Unió hivatalos álláspontját képviseli
– tette hozzá Gál Kinga képviselő. Úgy fogalmazott, hogy „a bővítésellenes baloldal tényszerű bizonyítékok nélküli vádaskodása súlyos kockázat az Európai Unió jövője szempontjából, hiszen ez akár komoly akadályt is jelenthet a bővítés menetében”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.