Egyelőre még a tagállamok egyedi intézkedésekkel próbálják szabályozni saját energiapiacukat, de hamarosan egységes uniós szabályozás és közös energiavásárlási rendszer kezdheti meg a működését. A magyar út ettől ismét eltér.
Egy fontos mérfölkövet teljesített az Európai Unió azzal, hogy két hónappal a saját maga által szabott határidő előtt átlagosan nyolcvan százalékra töltötték fel a gáztározónak.
A következő hetekben azonban jogszabály-dömping várható, amelyről azonban még csak néhány részletet szivárogtattak ki. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöked szeptember 14-én mondja el az Európai Parlament plenáris ülése előtt a State if the Union című, az EU állapotát értékelő éves beszédét. Ebben minden bizonnyal már konkrét, az energetikai szektort érintő jogszabályokról fog említést tenni, majd a következő napokban a területén felelős uniós biztos részletesen is bemutatja a terveket.
Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján ki lehet jelenteni, hogy az egyik javaslat arra vonatkozik, hogy az EU rövid távon beavatkozhasson a villamosenergia-árak emelkedésének megfékezésébe, amely végső soron lehetővé teszi a gáz- és a villamosenergia-árak közötti kapcsolat megszüntetésére. Ezt maga Von der Leyen mondta Robert Habeck német gazdasági miniszterrel folytatott megbeszélése után. Nem sokkal ezt megelőzően pedig a bledi stratégiai fórumon kijelentette:
Az egekbe szökő villamosenergia-árak rávilágítanak a jelenlegi villamosenergia-piaci struktúránk korlátaira.
Ezzel párhuzamosan lehet arra is számítani, hogy átmenetileg felülről korlátozzák az energiaárakat, egyetlen fűtési szezonra belenyúlva a piaci folyamatokba. Ugyancsak várható, hogy az EU különadót vet ki azokra az energetikai nagyvállalatokra, amelyek az energia drágulása miatt óriási haszonra tettek szert. És arra is lehet számítani, hogy a közös oltóanyag-beszerzés sikerén felbuzdulva uniós szintű közbeszerzést írnak ki az energiabeszerzésre is.
Az indokok hasonlóak, mint a vakcinák megvásárlásánál: egy 450 milliós Európai Unió sokkal hatékonyabban képes fellépni és az árakat is tudja befolyásolni, arról nem beszélve, hogy így egy kisebb országnak is lehetősége van arra, hogy egyáltalán hozzáférjen a világpiaci készletekhez, ráadásul kedvezőbb áron. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy ebbe az egyenletbe hogyan illik bele az, hogy Magyarország attól a Gazpromtól vásárol ismét energiát, amelyiktől egész Európa meg akar szabadulni. Különösen úgy visszatetsző a magyar-orosz megállapodás, hogy a Gazprom már 13 uniós tagállam felé zárta el részben vagy teljesen a csapokat. A magyar lépésekből - ismét - a szolidaritást hiányolják.
Amíg nincs egységes szabályozás, addig a tagállamok igyekeznek saját lehetőségeikhez mérten segíteni polgáraiknak és kordában tartani az árakat. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy az egyes országok milyen lépéseket tettek és milyen európai szabályozásban lennének érdekeltek.
A belga kormány az elsők között jelezte, hogy az energiaárak befagyasztása, vagy egy ársapka meghatározása uniós szinten szükséges. Ettől függetlenül a kabinet a napokban döntött arról, hogy kiterjesztik energiaszámlák csökkentésére már meghozott intézkedéseket. Ez a gáz és az elektromos áram áfacsökkentését, az üzemanyag és a fűtőolaj alacsonyabb adóját jelenti, valamint azt, hogy több ember részesülhet az alacsonyabb árakat jelentő szociális kedvezményekből. Ezzel párhuzamosan jelentős összegeket juttatnak el a lakossághoz az épületek energiakorszerűsítése érdekében: vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel formájában. Alexander de Croo miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a nukleáris ipar túlzott nyereségére kivetett adót más energiaágazatokra is kiterjeszti. „A nukleáris ipar hozzájárulása 800 millió eurót generál. Ezt az illetéket ki akarjuk terjeszteni az ágazat többi vállalatára is, és a befolyt összeget az emberek, köztük a közepes jövedelműek megsegítésére fordítjuk” - mondta a kormányfő.
Olaszország augusztus elején jóváhagyott egy mintegy 17 milliárd euró értékű új segélycsomagot, azzal a céllal, hogy megvédjék a cégeket és a családokat a megugrott energiaköltségektől és az emelkedő fogyasztói áraktól. Ez hozzáadódik a január óta már előirányzott 35 milliárd euróhoz. Olaszország azt is bejelentette, hogy megadóztatja a magasabb energiaárakból profitáló vállalatokat, és támogatja a gázárak európai szintű felső határát.
Tényleg akkora különlegesség a magyar rezsicsökkentés?
Magyarország abból a szempontból lóg ki a sorból, hogy lakossága hosszú ideig éppen a rezsicsökkentés miatt a piaci árnál többet fizetett az áramért és a gázért. Most viszont nincs olyan európai ország, amely nem segíti a háztartásokat az energiaárak elszállása óta.
Olaszországhoz hasonlóan Spanyolország is úgy döntött, hogy megadóztatja azokat az energiavállalatokat, amelyek profitálnak az energiaárak növekedéséből, és a befolyt összeget arra fordítja, hogy segítse állampolgárait a számlák kifizetésében. 21 százalékról 10 százalékra csökkentették az energiaszámlákra kivetett általános forgalmi adót, miközben a villamos energia jelenlegi adóját is 7 százalékról 0,5 százalékra csökkentették.
Ezen túlmenően egy évre szóló felső határt vezettek be a gázárakra vonatkozóan, amely biztosítja, hogy az árak alacsonyabbak maradjanak, mint az átlagos 50 euró/megawattóra.
Franciaország egyszeri kifizetést jelentett be, körülbelül 145 ezer forintnak megfelelő euró értékben. Közben az állami tulajdonban lévő EDF energiaszolgáltatót arra kötelezték, hogy évente legfeljebb 4 százalékkal emelheti a villamosenergia-árat. A fogyasztásra kivetett adót is csökkentették, megawattóránkénti 22,50 euróról a háztartások esetében mindössze 1 euróra, a vállalkozásoknál pedig 0,50 euróra.
Dániában még júniusban a törvényhozók 3,1 milliárd dán korona (417 millió euró) összegű pénzügyi támogatásban és egyéb intézkedésben állapodtak meg, és jóváhagyták a 2 milliárd dán korona (269 millió euró) értékű, úgynevezett "hőcsekket", amelyet több mint 400 ezer érintett háztartásnak fizetnek ki.
Németország többek között azt vállalta, hogy 2024 márciusának végéig 19 százalékról 7 százalékra csökkenti a földgáz általános forgalmi adóját. Két, összesen 30 milliárd eurós segélycsomagot is jóváhagytak, hogy segítsék polgáraikat, illetve egyszeri, 300 eurós energiaár-átalányt ajánlanak minden adófizetőnek, amelyet munkáltatójuk a fizetéssel együtt utal ki. A gyermektartásdíjban részesülő családok gyermekenként további 100 eurót, míg a segélyben részesülők 200 eurós egyszeri kifizetést kapnak. A lakhatási segélyben részesülők 270 euró értékű pótlékot kapnak, ezen kívül az ország kedvezményes tömegközlekedési jegyeket is kínál. Másrészről a német háztartásoknak évente csaknem 500 euróval többet kell fizetniük a gázért az októbertől bevezetendő új illeték miatt, amely segít a közműveknek fedezni a kieső orosz ellátás pótlásának költségeit.
A holland kormány 800 euró egyszeri energiajuttatást ajánl a jogosult háztartásoknak. Emellett 21 százalékról 9 százalékra csökkentik az energia áfáját és az év végéig eltörlik a benzin és a gázolaj adóját.
Görögország tavaly szeptember óta mintegy 7 milliárd eurót költött áramtámogatásra és egyéb intézkedésekre, hogy segítse a háztartásokat, a vállalkozásokat és a mezőgazdasági termelőket villany- és gázszámlájuk kifizetésében. A támogatások a háztartások havi villanyszámla-emelkedésének 90 százalékát, a kis- és középvállalkozások esetében pedig a emelkedés 80 százalékát fedezték.
Bulgária májusban jóváhagyott egy 2 milliárd levás (400 milliárd forintos) csomagot, amelynek célja, hogy megvédje a vállalatokat és az alacsony jövedelmű fogyasztókat az ukrajnai konfliktus okozta energia- és élelmiszerárak megugrása ellen. A kormány július óta 0,25 leva (50 forint) kedvezményt ad literenként a benzinre, a gázolajra, a cseppfolyósított kőolajra és a metánra is az év végéig, valamint eltörli a földgáz, a villamos energia és a metán jövedéki adóját.
Két EU-n kívüli, de európai országból is sikerült adatokat szereznünk. A világpiaci árak emelkedése miatt Norvégiában a fogyasztók csak egy meghatározott összeget fizetnek, amelyről tavaly döntött a kormány. Csak akkor fizetik a teljes számlát, ha az kWh-nként 70 korona (2800 forint) alatt vannak. Amikor az energiaszámlák átlépik ezt a küszöböt, a kormány fedezi a teljes számlák 80 százalékát.
Nagy-Britanniában árplafon van a legszélesebb körben használt háztartási energiaszerződésekre, de a számlák ennek ellenére igen magasak. A legtöbb brit háztartás áramszámlája az elemzők előrejelzése szerint körülbelül évi 3500 fontra (1,6 millió forint) emelkedik. A legpesszimistább előrejelzések évi 6000 fontra (2,7 millió forint) rúgnak.
A kormány korábban 400 font (185 ezer forint) energiaszámla-visszatérítést ígért minden háztartásnak, amelyet vagy közvetlenül olyan számlákra fizetnek, amelyeken automatikus fizetés van beállítva az energiaszolgáltató felé, vagy amelyet a családok külön igényelhetnek.
Azok a háztartások, amelyek amúgy is nehezen boldogulnak, és már részesültek állami segélyben, egyszeri 650 font (300 ezer forint) „megélhetési költséget” kapnak a 400 font kedvezményen felül, a nyugdíjasok pedig plusz kifizetést kapnak, 300 font (140 ezer forint) értékben ezen a télen.
A fogyatékkal élők 150 fontot (70 ezer forint) is kapnak a megnövekedett megélhetési költségek fedezésére.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
