Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság hivatalba lépésekor vállalta, hogy minden évben minden tagállamra nézve, azonos értékelési rendszerben elkészíti éves jogállamisági jelentését. Ebben kitérnek a korrupció elleni küzdelemre, a sajtó szabadságára és sokszínűségére, az igazságszolgáltatás helyzetére és a fékek és ellensúlyok rendszerére. Ezt a jelentést az Európai Parlament is megvizsgálja és egy állásfoglalásban értékeli. A 2021-es jelentésre vonatkozó értékelés készült el most, az EP a következő megállapításokat tette:

• szélesebb körű vizsgálatot és mélyrehatóbb, átláthatóbb értékelést várnak,
• országonként konkrét ajánlásokat és célokat kellene megfogalmazni,
• a vizsgálat eredményét össze kellene kapcsolni az uniós szintű korrekciós intézkedésekkel,
• a jogállamiságra és az európai civil társadalmi térre vonatkozó mutatókra van szükség.

A képviselők üdvözlik, hogy a Bizottság szándékai szerint a 2022-es jelentés már országonkénti ajánlásokat is tartalmazni fog. Javaslatuk szerint közvetlenül össze kell kapcsolni a jogállamisági jelentést és a korrekciós intézkedések – azaz a 7. cikk szerinti eljárás, a jogállamisági feltételrendszer és a kötelezettségszegési eljárások – használatát. „Ha hagyjuk leromlani a jogállamiságot, akkor az Unió tartópillérei fognak leomlani. Ma egyértelmű elvárásokat fogalmaztunk meg az Európai Bizottság számára: helyt kell állnia a szerződések őreként. A Bizottság éves jogállamiság jelentésének pedig húsbavágónak kell lennie, ha nem akarunk egy újabb olyan eszközt, amit a vonakodó tagállamok egyszerűen figyelmen kívül hagynak” – kommentálta a jelentést a téma előadója, a német zöldpárti Terry Reintke.

A parlamenti jelentésben egyébként Magyarországot és Lengyelországot említették messze a legtöbb alkalommal, mint olyan országokat, ahol a helyzet aggodalomra ad okot. A dokumentumot 429 szavazattal, 131 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadták el, a magyar ellenzéki képviselők támogatták, a fideszesek (ideértve a KDNP politikusát) pedig ellenezték.

Ugyanakkor a témához kapcsolódó tegnapi vitában érdekes volt megfigyelni a magyar–lengyel viszony alakulását, különösen Novák Katalin köztársasági elnök egy nappal korábbi lengyelországi látogatásának fényében. Míg a magyar szónok, Gál Kinga kitért arra, hogy szerinte nem csak a magyar, hanem a lengyel kormánnyal szembeni bírálatok is alaptalanok, sőt, Soros-szervezetek által tollba mondott hazugságok, addig a lengyel kormánypártiak – Dominik Tarczynski, Zdzisław Krasnodebski, Beata Kempa, Bogdan Rzonca képviselők – úgy tettek, mintha Magyarország nem is létezne. A saját kormányukat megvédték és támadták az Európai Bizottságot, de a Fidesz védelmében egyetlen szót sem ejtettek.