Orbán Viktor évek óta próbál egységet kovácsolni Európa szélsőjobboldali pártjai között. Az egyeztetések eddig is döcögősen zajlottak, többen kihátráltak, az orosz-ukrán háború azonban még a maradók számára is új helyzetet teremtett. A pártok nem hunyhatnak többé szemet a köztük lévő legnagyobb ellentét fölött: a pártok egyik része közel áll Oroszországhoz, a másik pedig oroszellenes.
A háború indulása óta nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte stratégiaváltásra kényszerültek az Oroszországgal jó kapcsolatot ápoló pártok. Orbán Viktor mellett például a francia Marine Le Pennek (Nemzeti Tömörülés) vagy a spanyol Santiago Abascalnak (VOX) is sokat kellett változtatnia a retorikáján. A helyzetet nem teszi könnyebbé, hogy a most óvatos fordulatot tevő pártok több európai szövetségese, köztük a Jarosław Kaczyński vezette lengyel Jog és Igazságosság eddig is erősen oroszellenes politikát folytatott, és most az agresszió elleni kemény fellépés legelkötelezettebb támogatói közé tartoznak az EU-ban.
Megosztottság Madridban
Az Európai Unió populista-nacionalista pártjai az elmúlt években többször is találkoztak, legutóbb 2022 januárjában Madridban. Tizenhat konzervatív párt már tavaly júliusban, Varsóban megállapodott arról, hogy elutasítják az “európai szuperállamot”, róluk itt írunk bővebben. Közülük a tárgyalások madridi fordulójára már csak tízen maradtak - szembetűnő például az, hogy a korábban legfontosabb szövetségesnek tartott olaszok, sem Matteo Salvini, sem Giorgia Meloni nincs köztük -, ők írták alá a “Védjük meg Európát” című nyilatkozatot. Ebben többek között kifejtették hogy ez európai föderalizmus mellett például a “ráerőltetett ideológiáktól”, és a “Migrációs paktumtól” is meg kívánják védeni Európát, valamint óvni akarják annak “keresztény európai eszméit”.
Ennél talán érdekesebb az, hogy miben nem állapodtak meg: az orosz kérdésben. A közös nyilatkozatban ugyanis eredetileg szerepelt egy rész, amely elítélte Oroszország - akkor még az orosz-ukrán határ mentén végzett - hadmozdulatait. A bekezdés például “szolidaritást, elkötelezettséget és védelmi együttműködést” szorgalmazott a fenyegetés fényében. Kissé meglepő módon ez a bekezdés nem Orbán Viktor hatására került ki a végleges szövegből, ő aláírta ezt a változatot, ahogyan ezt akkor a HVG is megírta. A bekezdést az ugyancsak Putyin-barát francia Le Pen vétózta meg, aki nem volt hajlandó aláírni a közös nyilatkozatot az Oroszországot bíráló bekezdéssel, így ez nem szerepel a végleges változatban.
A végletekig különböző álláspontok
Az ukrán-orosz háború még jobban kiélezte a pártok Oroszországgal kapcsolatos politikai nézetkülönbségeit. A Madridban jelen lévő tíz párt háborúval kapcsolatos véleménye akár teljesen eltérhet egymástól, a megengedő, kvázi Putyin-párti véleményektől, az Orbán Viktor által is képviselt “ki kell maradni belőle” alapelven át a kemény fellépést szorgalmazó hangokig.
A leginkább oroszbarát Marine Le Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés, bár a politikus is finomított az Oroszországgal kapcsolatos retorikáján. A jelenleg két forduló között lévő francia elnökválasztásnak az egyik kiemelt témája Le Pen Putyinhoz fűződő viszonya. Olyan témák kapnak nagy nyilvánosságot, mint hogy a Nemzeti Tömörülés több forrás szerint bevont és megsemmisített egy, az elnökjelöltjüket Putyinnal ábrázoló szórólapot a háború kitörése után, bár a párt ezt tagadja. Ez azért még nem jelent teljes elzárkózást az orosz vezetőtől. Egy, a párt honlapján máig elérhető hosszabb pamfleten például le Pen Orbán Viktor és egy kiscica mellett Vlagyimir Putyin társaságában is látható.
A Nemzeti Tömörülés elnökjelöltjétől hazánkban a NER-elit biztosan nem zárkózott el. Az MKB bank 4,1 milliárd forint hitelt adott le Pen elnökválasztási kampányához, ahogyan arról a hvg.hu is beszámolt az elnökjelölt vagyonnyilatkozata alapján. Le Pen és pártja a 2017-es francia elnökválasztáson illetve a 2014-es európai parlamenti választáson, amelyen párt még Nemzeti Front néven szerepelt, hasonló hiteleket orosz bankoktól vett fel.
A Le Pennél finomabb, Orbán Viktor által is képviselt “békepárti” álláspont nagy népszerűségnek örvend az európai szélsőjobb azon szereplői közt, akik eddig jobb kapcsolatot ápoltak Oroszországgal. Közülük talán a legismertebb az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ), amely több ponton azonosulni tud a Fidesz politikájával. Christian Hafenecker FPÖ-s politikus - akit az osztrák kormány azzal vádolt, hogy szemet huny az ukrán idegenlégióba való illegális toborzás fölött - például azt mondta:
Nem lehet olyan osztrák család, aki azt akarja, hogy a fiai háborúba menjenek.
Az FPÖ külpolitikai szóvivője, Axel Kassegger szerint továbbá nem csak Ukrajna, de Ausztria számára is kizárólag a semlegesség jelentheti a béke zálogát. A párt nem támogatja sem Ukrajna, sem pedig maga Ausztria NATO-csatlakozását, Ukrajna felvételét az EU-ba, és az energiaipari szankciókat sem.
Nem meglepő, hogy a párt óvatosan fogalmaz Oroszországgal kapcsolatban. Az FPÖ 2016-ban együttműködési megegyezést írt alá Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal. Mindemellett 2019-ben egy videófelvétel került nyilvánosságra arról, hogy Heinz-Christian Strache Osztrák Szabadságpárti alkancellár 2017-ben állami tendereket ígér egy magát orosznak kiadó nőnek, ha az segíti a kampányát, amibe az akkori osztrák kormánykoalíció bele is bukott.
A skála következő fokán a spanyol VOX párt áll, akik kifejezik egyértelmű kiállásukat Ukrajna mellett és elítélik az orosz agressziót, ám kommunikációjuk fókuszában a menekültek állnak. A Santiago Abascal vezette párt már március 4-én, amikor Spanyolországba éppen elkezdtek megérkezni az első ukrán menekülők, jelezte
a VOX párt szívesen látja az ukrán menekülteket, de a muszlimokat nem.
Abascalnak van min szépítenie, mivel a háború előtt többször is méltatta Putyint. 2015-ben például az alábbi Putyin-idézetet tweetelte több iszlám hírportál és érdekvédelmi csoport szerint iszlamofób kontextusban:
A világ végére is elmegyünk, hogy megtaláljunk titeket, és ott meg fogunk ölni.
Abascal mostanában inkább az ukrán elnökhöz, Volodimir Zelenszkijhez szeretné hasonlítani magát, és egészen érdekes párhuzamot kíván sejtetni kettejük között. Egy kissé zavaros tweetben azzal vádolt spanyol kormánypárti politikusokat, hogy Putyinhoz hasonlóan neonácinak tartják Zelenszkijt. Ez főként annak fényében érdekes, hogy magát Abascalt is illették már ezzel a jelzővel a spanyol politikai életben, így követői számára felsejlik egy hasonlóság a két politikus közt.
Abascalnak nincs könnyű dolga, mivel pártján belül nem teljes az egység a Putyint elítélő álláspont mellett. Ceuta városában a VOX két vezetője például kiállt Vlagyimir Putyin mellett, bár ezt a nyilatkozatukat később visszavonták.
Hasonló, a jó és rossz menekültekre kihegyezett álláspontot képvisel a Flamand Érdek nevű belga kisebbségi párt. A párt politikusa, Dries Van Langenhove például, az ukránokat “valódi menekülteknek” nevezte. A párt azonban már ellenzi a nem ukrán nemzetiségű, de Ukrajnában élő menekültek befogadását. A Flamand Érdek a legtöbb Oroszországgal szembeni szankciót pártolja, ám például az orosz diákok ösztöndíjainak visszavonását ellenezte. A párt viszonya eddig is viharos volt Oroszországgal. 2015-ben a párt vezetői Szentpétervárra látogattak, néhány más európai nacionalista párt társaságában, ám a konferencia utáni nyilatkozatában a vendéglátó Egységes Oroszország neonácinak nevezte a pártot, ami véget vetett a jó viszonynak.
Két, a madridi aláírók között szereplő kisebb párt véleményéről nem sokat tudunk. A romániai Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt a háború kitörése után tartott kongresszusának témái között nem is szerepelt az ukrán helyzet. Az egyébként sem túl aktív párt más nyilatkozatot sem közölt álláspontjáról. A Litvániai Lengyelek Választási Akciója, egy lengyel kisebbségi párt Litvániából, szintén nem sokat mondott a véleményéről. Annyit tudunk, hogy a párt elnöke, és egyben egyetlen európai parlamenti képviselője, Valdemar Tomaševski aláírt egy, az orosz agressziót elítélő állásfoglalási indítványt az Európai Parlamentben. Ez nem meglepő, hiszen a Litvániai Lengyelek Választási Akciója a lengyel Jog és Igazságosság szövetségese és európai párttársa, így feltételezhető, hogy a kisebbségi párt is valamilyen szinten osztja a lengyel kormánypárt álláspontját.
A Jog és Igazságosság (PiS) egyértelműen a szankciók és az Ukrajna melletti kiállás legerőteljesebb támogatói közé tartozik a madridi tízeken belül. Mateusz Morawiecki Jog és Igazságosság párti lengyel miniszterelnök a cseh és szlovén miniszterelnök társaságában Kijevbe utazott, hogy ott Zelenszkij elnökkel tárgyaljanak. A három állam még egy tízpontos javaslatcsomagot is megfogalmazott a háborús orosz agresszió szankcionálására. Javaslataik között szerepel az orosz energiahordozókért történő fizetés leállítása mellett például az orosz propagandamédia és álhírek tiltása Európában, a teljes orosz üzleti élet az oligarhákhoz hasonló szankcionálása illetve az orosz állampolgárok EU-s vízumának megvonása is.
Ezek a javaslatok, főként az energiaszektor szankciói, szöges ellentétben állnak a magyar állásponttal. Nem véletlen hogy a Jog és Igazságosság vezető politikusai a napokban egymás után kezdték bírálni Orbán Viktor politikáját. Elsőként Andrzej Duda lengyel elnök beszélt arról egy sajtótájékoztatón, hogy kiábrándítónak tartja a magyar kormányfő Ukrajna-politikáját. Ezután Marcin Przydacz, a lengyel védelmi minisztérium miniszterhelyettese úgy nyilatkozott hogy
Orbán Viktor hibát követ el az Ukrajnát és Oroszországot érintő politikájával.
A magyar és lengyel kormány közötti háború okozta feszültségről a HVG360 bővebben is írt.
Orbán egyébként nem az első a madridi résztvevők közül, akit a Jog és Igazságosság egy politikusa oroszbarátsággal vádolt. Jarosław Kaczyński, a párt elnöke még 2019-ben Le Pen Nemzeti Tömörülését vádolta azzal, hogy “egyértelmű moszkvai kapcsolatai vannak és támogatást kap tőlük”.
A Jog és Igazságosság azonban még mindig nem a legerőteljesebb álláspontot képviseli, az ugyanis az Észt Konzervatív Néppárté. A párt orosz kérdésben még az egyébként is Putyin-ellenesnek mondható észt politikán belül is keményvonalasnak számít. Vétót jelentettek be például a 2021-es észt-orosz határszerződés kapcsán, amit az észt pártok jelentős többsége támogatott. Nem meglepő tehát, hogy az ukrán háború kapcsán is erőteljes követeléseknek adtak hangot. Az Észt Konzervatív Párt a lengyelek által is propagált energetikai szankciók mellett az Ukrajna fölötti légtérzárat is támogatja, ami nem szerepel semelyik más madridi párt javaslatai között.
Az tehát, hogy Orbán Viktor szélsőjobboldali szövetségről szőtt álmai túlélik-e az orosz kérdésben egyre erőteljesebbé váló megosztottságot meglehetősen kérdéses. A pártok különböző mérete és elvi különbségei miatt eddig is bukdácsoló európai populista összefogás a háború miatt újabb, áthidalhatatlannak látszó problémába ütközött, amit nem lesz egyszerű újra a szőnyeg alá söpörni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
