„Azt szeretnénk, ha az EU valóban tenne a jogállamiság védelme érdekében. A következő lépésben előkészítjük a keresetet, és benyújtjuk az Európai Unió Bíróságához” – nyilatkozta az EUrologusnak Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő arra reagálva, hogy kedd éjfélkor lejárt annak az ultimátumnak a határideje, amelyet az Európai Parlament adott az Európai Bizottságnak.

A két uniós intézmény között hónapok óta dúló viszály lényege, hogy az EP azt szeretné, ha a Bizottság minél hamarabb elindítaná az uniós források megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen. Ezzel kapcsolatban a testület két állásfoglalást is elfogadott már, amelyben perrel fenyegették a Bizottságot, mivel az nem aktiválja az eljárást, pedig már január 1-je óta megtehetné.

Ám az Ursula von der Leyen vezette intézmény addig nem akarja a politikailag rettentően kényes, és még soha nem alkalmazott eljárást megkezdeni, míg az Európai Unió Bírósága nem hoz ítéletet abban a perben, amellyel Magyarország és Lengyelország támadta meg a jogállamisági mechanizmust szabályozó uniós rendeletet. Afféle politikai kompromisszumként jelenleg egy iránymutatáson dolgoznak, ami azt szabályozza, hogyan kellene a jogszabályt használni. Erre az EP szerint semmi szükség nincs, mert feketén-fehéren le van írva a rendeletben.

A David Sassoli EP-elnöknek címzett levelében Von der Leyen öt oldalon keresztül magyarázta, miért nem megfelelő az EP jogi érvelése, miszerint nem tettek eleget a szerződést kötelezettségeiknek, és az EP amúgy sem definiálta elég pontosan, milyen ügyekben szeretné, ha a Bizottság lépne.

Az Európai Bizottság eheti levélével Von der Leyen csak tovább mérgesítette az ellentétet az Európai Parlamenttel. Az intézmény elnöke nem vette figyelembe az EP-képviselők széles többségének kérését, hogy végre indítsák meg a jogállamisági mechanizmust

– tette hozzá a politikus.

Freund azt is elmondta: a Sassoli és a frakcióvezetők alkotta Elnökök Értekezlete a következő két hétben – augusztus 30-i vagy szeptember 9-i ülésén – fogja tárgyalni, majd az EP jogi szakbizottságának kell engedélyeznie a jogi eljárást. Hivatalosan november 4-ig adhatja be az EP a kerestet az EU Bíróságán.

Hogy végül az EP tényleg jogi útra tereli-e a két intézmény példa nélküli viszályát, lényegében függ attól, hogy a Bizottság beváltja-e az ígéretet, és az ősszel kiküldik-e mégis az első felszólító levelet – nagy valószínűséggel – a magyar kormánynak. Hogy az EP a perrel való fenyegetést valójában csak nyomásgyakorlásra használja, jól mutatja, hogy az ultimátum eredetileg június 1-jére kitűzött határidejét is hajlandóak voltak augusztus végére kitolni, mivel a Bizottság – az uniós bürokrácia útvesztőire igen jellemző módon – előrukkolt egy iránymutatás-tervezettel a jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról.

Freund, illetve a momentumos Cseh Katalin, Petri Sarvamaa a finn néppárti és Eider Gardiazabal Rubial spanyol szociáldemokrata politikusok júliusban mutatták be azt a felszólító levelet, amelyet a megbízásukból európai jogra szakosodott professzorok készítettek el. A dokumentum 17 oldalon át sorolja, a magyar kormány hogyan sérti a jogállamiságot és ezzel az EU pénzügyi érdekeit – ha az Európai Bizottság akarná, csak a pecsétet kellene nyomnia a levélre és el is küldhetné.