Ylva Johansson belügyi uniós biztos nyilatkozatával a magyar kormány is elégedett lehetne, de akkor nem tudna brüsszelezni és migránsozni.
Az uniós belügyminiszterek rendkívüli videókonferenciáját eredetileg a litván kormány kérésre hívták össze. Az elmúlt hetekben ugyanis drámaian megemelkedett azoknak a menedékkérőnek a száma, akik a litván–belarusz határon keltek át az országba, miután az uniós szankciókat megbosszulandó Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szír, afgán és iraki „turistákat” invitált az országba.
Ám miután a tálibok vasárnap átvették a hatalmat egész Afganisztán felett, az uniós videókonferencia témái is átalakultak.
„A bizonytalanság Afganisztánban nagy valószínűséggel megnöveli a migrációs nyomást. Minden forgatókönyvre fel kell készülnünk” – jelentette ki Ylva Johansson belügyi uniós biztos a virtuális ülés után, hozzátéve:
Nem szabad megvárnunk, hogy megérkezzenek az emberek az EU külső határaira. Ez nem megoldás. Meg kell akadályoznunk, hogy az emberek az EU-ba induljanak veszélyes, szabálytalan utakon, embercsempészek segítségével.
Az uniós biztos szerint az EU-nak az Afganisztánban működő nemzetközi segélyszervezetek és az afgánokat befogadó környező országok támogatásával kell a problémát kezelnie. Johansson ígérete szerint meg fogják erősíteni az együttműködést Iránnal, Tádzsikisztánnal és Törökországgal.
Ugyanakkor arra a levélre reagálva, amelybe hat uniós ország kérte, hogy ne állítsák le a visszautasított afgán menedékkérők visszatoloncolását, Johansson azt is leszögezte, hogy „Afganisztán nyilvánvalóan nem biztonságos, jó darabig nem is lesz az, így nem erőltethetjük a visszatoloncolásokat Afganisztánba”.
A biztos elmondása szerint a videókonferencián arra kérte az uniós államokat, fogadjanak be több embert – elsősorban a nőket és lányokat – azoknak a legális programoknak a keretében, amelyeknél a menedékkérőket közvetlenül hozzák el az adott ország hatóságai Afganisztánból vagy a környező országokból, mivel úgy ítélik, az életük veszélyben van, és jogosultak a nemzetközi védelemre.
Kedden az uniós külügyminiszterek is rendkívüli ülést tartottak. A videókonferenciát követő sajtótájékoztatón Josep Borrell, az EU külügyi képviselője beszámolt arról, hogy az EU 400 afgánt – az uniós képviselet dolgozóit és családjukat – menekít ki az országból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
