Miért nem léptek ki az unióból? – az ülésteremből kiszivárgott sajtóinformációk szerint ezzel a kérdéssel kezdődött a magyarországi homofóbtörvényről folytatott vita az EU-csúcson, amely több mint két órán keresztül tartott. A kérdést Mark Rutte holland kormányfő tette fel, akinek nem ez az első csörtéje Orbánnal. Sőt, a mostani csúcs előtt Rutte sajtótájékoztatóján már elmondta ugyanezt: Magyarországnak nincs helye az EU-ban, ha ezt a törvényt nem vonják vissza, mert ez a jogszabály „ellentétes minden értékünkkel. Magyarországnak vissza kell vonnia ezt a törvényt, és térdre kell ereszkednie”.

A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter válaszolt, aki megígérte, amíg él, minden erejével azért fog harcolni, hogy „magyar embernek sose kelljen térdelnie se Rutte nevű, se semmilyen más gyarmatosító előtt”.

Mark Rutte egyébként a vitában az EU Alapszerződésének 50. cikkét ajánlotta Orbán Viktor figyelmébe. Ennek az első bekezdése így szól:

Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.

A féléves elnökséget adó Portugália kormányfője, António Costa pedig azt ajánlotta magyar kollégája figyelmébe, hogy lehet tisztán kereskedelmi kapcsolatokat is fenntartani az EU-val, mint teszi azt Svájc és Norvégia.

Egyik forrásunk szerint Angela Merkel német kancellár és Pedro Sánchez spanyol kormányfő arra figyelmeztette Orbán Viktort, hogy nem lehet összekeverni a pedofíliát, a homoszexualitást és a pornográfiát.

A vitában valamennyi tagállam vezetője felszólalt, azonban csak a lengyel és a szlovén kormányfő vette védelmébe a magyar miniszterelnök. Orbán a kilépés ötletére nem reagált, hanem megismételte már elhangzott érveit, miszerint ennek a jogszabálynak nincs köze a homoszexualitáshoz, csak a szülők és gyermekek jogainak védelméhez. Ahogy az EU-csúcsra érkezvén a sajtót, a vitában a miniszterelnökökön kérte számon, hogy olvasták-e a törvényt, erre Xavier Bettel luxemburgi kormányfő azt mondta:

Olvastam, borzalmas.

A tárgyalást végighallgató informátorunk szerint a vita végén Charles Michel felhívta a figyelmet az uniós jog elsőbbségére és hivatkozott az Európai Bizottságnak mint a szerződések őrének az eddig megtett lépéseire, vagyis a felszólító levél elküldésére a magyar kormánynak.

Ami az egyéb témákat illeti, a Covid-járvány kapcsán a tagállamok örömmel nyugtázták a vakcinázás terén elért haladást, a járványhelyzet folyamatos javulását, ugyanakkor hangsúlyozták az oltás folytatásának fontosságát és az éberséget, az új variánsok megjelenése miatt. Megerősítették elkötelezettségüket a nemzetközi szolidaritás iránt, kiemelve: “Valamennyi előállító országnak és gyártónak aktívan hozzá kell járulnia a Covid–19-oltóanyagokkal, nyersanyagokkal, kezelésekkel és terápiás készítményekkel való világszintű ellátottság növelésére irányuló erőfeszítésekhez, valamint össze kell hangolnia az ellátást és az elosztást érintő szűk keresztmetszetek esetén hozandó intézkedéseket.”

Nagyon rövid tárgyalás után, tulajdonképpen vita nélkül elfogadták a migrációról szóló következtetéseket, amely most nem tartalmazta például a menekültek tagállamok közötti elosztását, hanem az EU-n kívüli teendőkre koncentráltak. Megállapították, hogy az EU és a tagállamok által hozott intézkedések visszaszorították az irreguláris bevándorlást, azonban egyes határszakaszokon aggasztóak a fejlemények. Ennek enyhítése érdekében abban maradtak, hogy tovább folytatják a származási és tranzitországokkal való együttműködés megerősítését. A következtetések kimondják, az EU tevékenységének minden migrációs útvonallal foglalkoznia kell, és “az útvonal egészére kiterjedő megközelítésen kell alapulnia, kezelve a kiváltó okokat, támogatva a menekülteket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket a régióban, építve a migrációkezeléshez szükséges kapacitásokat, megszüntetve a migránscsempészést és a migránskereskedelmet, megerősítve a határellenőrzést, együttműködve a kutatás-mentés területén, kezelve a jogszerű migrációt a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása mellett, valamint biztosítva a visszaküldést és a visszafogadást.”