Nemcsak az EU Alapjogi Chartájában foglalt elveket sértené a magyar melegellenes törvény, hanem az uniós belső piac működését is akadályozhatná, ha életbe lépne – áll abban a levélben, amelyet az Európai Bizottság küldött szerdán Varga Judit igazságügyi miniszternek, és az Európai Bizottság vezető szóvivő-helyettese, Dana Spinant osztott meg a Twitteren.

Azzal, hogy a Bizottság megtalálta a kapcsolatot azzal, hogyan sérti a magyar törvény az EU szent tehenét, az uniós belső piac működését, gyakorlatilag el is dőlt: a magyar kormánynak alig lesz esélye a jogvitában.

Ha nem változtat a törvényen, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a magyar kormány ellen, és végső esetben az Európai Unió Bíróságától kérheti a törvény megsemmisítését. Egy ilyen jogvitában egyszerűen nem állnák meg a helyüket a magyar kormány jogállamisági vitákban hozott érvei, miszerint az uniós értékek meg a jogállamiság homályos fogalmak, ugyanis a luxemburgi bíróság majdnem hetvenéves joggyakorlata a belső piac védelmére épül, és ennek minden apró vetületét definiálták már, és olyan kényes esetekben is hoztak számos ítéletet, amikor a belső piac és valamilyen alapvető jog között kellett az egyensúlyt megtalálni.

A Bizottság értékelése szerint a magyar törvény a „egyenlőségjelet tesz a pornográfia, illetve a homoszexualitást, a nemváltást és a születési nemtől eltérő identitás között, és ezt kiskorúak szellemi és testi fejlődésére károsnak minősíti”. Ha pedig alkalmazzák a törvényt, az megszegi az EU Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglaltak, miszerint tilos a nemi irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés.

A levél arra is rámutat, hogy a magyar törvény egyéb uniós alapjogokat is veszélyeztet, például

• a magán- és családi élethez való jogot, mivel megbélyegzi a LMBTQI-embereket és -párokat
• a szólás- és információszabadság jogát, mivel indokolatlanul korlátozza a médiaszolgáltatások és egyéb kommunikációs formák tartalmát
• a vállalkozás szabadságát, mivel változtatásra kötelezi a magyarországi szolgáltatókat, ami a legnagyobb fegyvertény.

Konkrétabban, a Bizottság szerint a magyar törvény sérti az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó uniós irányelvet. Az uniós jogszabály értelmében valóban hozhat egy tagállam olyan törvényeket, amely a kiskorúak szellemi, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének védelme érdekében bizonyos korlátozásokat vezet be – ilyen például, hogy a horrorfilmeknél kötelező kitenni a 18-as karikát és késő esti műsorsávban lehet őket vetíteni. Ám az uniós intézmény indoklása szerint a magyar törvény aránytalanul és szükségtelenül szigorú korlátozásokat vezet be, amelyek nem szolgálják a fenti célt, sőt alapvető jogokat sértenek.

A Magyarországon bejegyzett cégek jogait is sértené a jogszabály, mivel külföldre nem értékesíthetnék a szolgáltatásaikat, ha betartják az indokolatlanul szigorú magyar szabályozást.

Emellett a Bizottság azt is kéri a magyar kormánytól, hogy magyarázzák el, mit értenek azon, hogy egy könyv vagy újság bemutatja vagy propagálja a homoszexualitást, a nemváltást és a születési nemtől eltérő identitás, ugyanis ez egy újabb pont lehet, amelyik sérti az áruk szabad mozgásának uniós elvét.

Az uniós intézmény egy héten belül kér választ a magyar kormánytól, és zárósoraiban kijelenti: ha a törvény a kifogások dacára is életbe lép, cselekedni fog az uniós jog és állampolgárok védelmében.

Az uniós vezetők csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján is szó lesz a magyar melegellenes törvényről, Orbán Viktort várhatóan a vacsoraasztal mellett fogják majd a kollégái számonkérni a törvénnyel kapcsolatban.

Az EUrologus értesülései szerint az ügy iránt kifejezetten elkötelezett uniós vezetők elégedettek a Bizottság gyors fellépésével kapcsolatban, nem szeretnének bonyolult uniós jogi huzavonát. Azt remélik, hogy Orbán a vacsorán bejelenti, módosítanak a törvényen.

Szerda délelőtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egy sajtótájékoztatón és közleményben is szégyenteljesnek nevezte a melegellenes törvényt, mert az nyílt megkülönböztetést alkalmaz a szexuális irányultság alapján, és ellentétes az alapvető uniós értékekkel, az emberi méltósággal, az egyenlőséggel és az emberi jogokkal, és jelezte, hogy hamarosan elküldik a cikkünkben ismertetett levelet.

Orbán Viktor miniszterelnök erre válaszul közleményt adott ki, amelyben Von der Leyen közleményét nevezte szégyenletesnek, mert „valótlan állításokra épül” és „elfogulatlan vizsgálat nélkül tesz közzé elfogult, politikai véleményt”.

Az ügy nagy figyelmet kapott az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsülésén is. A magyar jogállamiság védelmében folytatott hetes cikk szerinti eljárás meghallgatásán Varga Judit a legtöbb kérdést és kommentet a homofóbtörvénnyel kapcsolatban kapta.

Eddig 17 uniós állam csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amely elítéli a homoszexuálisokat megbélyegző törvényt és kérte fel jogi lépésekre a Bizottságot. A nyilatkozatot a Benelux-államok kezdeményezték, az eredetileg aláíró 13 országhoz kedd óta Ausztria, Görögország, Ciprus és Olaszország is csatlakozott.