Az Európai Parlament kész jogi lépéseket tenni az Európai Bizottság ellen, ha az tovább halogatja a jogállamisági mechanizmus alkalmazását - jelenette ki az EP egy csütörtökön elfogadott állásfoglalásban. A nagy többséggel 529 igen, 149 nem és 10 tartózkodás - megszavazott határozatban az EP-képviselők arra szólítják fel a Bizottságot, hogy

viselkedjen az uniós állam- és kormányfők politikai alkujától független intézményként, és azonnal kezdje el alkalmazni az uniós költségvetéshez kapcsolt a jogállamisági feltételrendszert.

Az uniós intézmények közti villongás hátterében az a kényszerű politikai kompromisszum áll, amelynek árán a 2021-27-es uniós költségvetést és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapot sikerült elfogadni.

Az uniós intézmények és a kormányok többsége ugyanis szerettett volna a büdzséhez jogállamisági feltételrendszert is kapcsolni, melynek lényege, hogy a Bizottság kezdeményezheti, hogy egy adott tagországnak járó uniós támogatásokat felfüggesszék vagy csökkentsék, ha úgy látja, hogy a jogállamiság megsértése veszélyezteti az uniós források felhasználását is.

A jogállamisági mechanizmus miatt Magyarország és Lengyelország hosszú időn keresztül blokkolta az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, és végül csak azzal a feltétellel egyezett bele az uniós költségvetésbe, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi a jogállamisági mechanizmusról szóló uniós jogszabályt, az Európai Bizottság pedig iránymutatást ad ki arról, hogyan fogja alkalmazni az adott rendeletet.

A legvégső határidőt kivárva Magyarország és Lengyelország márciusban valóban be is adta a keresetet, amelyben a rendelet megsemmisítését kéri. Az uniós állam- és kormányfők abban állapodtak meg, hogy a Bizottság iránymutatását csak az ítélet kihirdetése után fogják elfogadni.

Az EP szerint azonban a független Európai Bizottságot nem köti az uniós állam- és kormányfők hattáralkuja, így legalább a tervezettel előállhatnának. Sőt, mivel

a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet január 1-jén hatályba lépett, valójában iránymutatások nélkül is alkalmazni lehetne

- állítja az EP állásfoglalása.

Az EP határozata a jogállamiság értelmezése körüli vitában állást foglal az alábbi definícióval: "a jogállamiság  »az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós érték«, és »magában foglalja a törvényesség elvét, amely magában hordozza az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárás meglétét; a jogbiztonságot; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmát; a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elvét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot is beleértve, az alapvető jogok tekintetében is; a hatalmi ágak szétválasztását; valamint a megkülönböztetés tilalmának elvét és a törvény előtti egyenlőség elvét.«"