EUrologus #mifolyikbrusszelben

EUrologus EUrologus 2021. március. 08. 11:41

Új szabályokat akar az EU a bérezésben: változhatnak az állásinterjúk is

Szociális célú, az emberek jólétét érintő jogszabályokat mutatott be az Európai Bizottság, amelyek megszüntetnék a nemek közötti bérszakadékot és csökkentenék a szegénységet.

Az Európai Unióban jelenleg a nők 14,1 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Ez nem csak az azonos munkáért kapott kisebb bért jelentheti, hanem az olyan eseteket is, amikor a nők gyermekvállalás, otthoni munka, vagy beteg, idős hozzátartozó gondozása miatt veszítik el a jövedelmüket, vagy annak egy részét.

Az Európai Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolására tett javaslatot, amely irányelv formájában kötelező rendelkezéseket tartalmaz majd a tagállami kormányokra. A jogszabály európai szintű elfogadását követően a kormányoknak két évük lesz a megfelelő nemzeti intézkedések meghozatalára.

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke ezekkel a szavakkal mutatta be a kezdeményezést:

„Ideje, hogy a nők és a férfiak egyaránt érvényesíthessék jogaikat. Eszközöket kívánunk biztosítani az álláskeresők és a munkavállalók számára ahhoz, hogy tisztességes bért követelhessenek, hogy megismerhessék és érvényesíthessék jogaikat. Ez az oka annak is, hogy a munkáltatóknak átláthatóbbá kell tenniük bérpolitikájukat. Nincs többé kettős mérce, nincs mentség.”

A jogalkotási javaslat az egyenlő díjazás két alapvető elemére összpontosít: a munkavállalók és a munkáltatók számára a bérek átláthatóságát biztosító intézkedésekre, valamint a bérdiszkrimináció áldozatai számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékonyabb hozzáférésre.

A tervezetben szerepel, hogy

a munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti bérszintről vagy bérsávról.

A munkáltatók nem kérhetnek az álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozó információkat. A munkavállalóknak jogukban lesz tájékoztatást kérni munkáltatójuktól az egyéni bérszintjükről és az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről. A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak közzé kell tenniük a szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra vonatkozó információkat.

A nemek közötti bérdiszkriminációt elszenvedett munkavállalók kártérítésben részesülhetnek, beleértve a bérek és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni juttatások visszamenőleges teljes kifizetését, az ezzel kapcsolatos jogvitában a bizonyítási teher a munkáltatóra hárul.

Azt is rögzítik, hogy a tagállamoknak konkrét szankciókat kell megállapítaniuk az egyenlő díjazás szabályának megsértése esetére, beleértve a bírságok minimális szintjét is.

A számítások szerint a 250-nél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások bérátláthatósági adatszolgáltatással kapcsolatos éves költsége a becslések szerint 379–890 euró lehet. A kis- és középvállalkozások költsége ennél lényegesen kisebb és ezek a cégek nagyfokú rugalmasságot is élvezhetnek.

Az Európai Bizottság úgy számol, hogy a nemek közötti egyenlőség 2050-ig történő javítása az EU GDP-jét 2–3000 milliárd euróval növelheti meg.

Helena Dalli, az egyenlőségért felelős biztos szerint

„A bérátláthatósági javaslat jelentős lépést jelent a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkájáért járó egyenlő díjazás elvének érvényesítése felé. Lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy érvényt szerezzenek az egyenlő díjazáshoz való joguknak, és segít véget vetni a nemi alapú elfogultságnak a bérek terén.”

De van egy ennél sokkal borúlátóbb becslés is, amelyről korábban az EUrologus is részletesen írt: a Világgazdasági Fórum szerint a férfiak és a nők egyenlő bérezése 257 év múlva valósul meg világszerte mindenhol.

Az imént ismertetett brüsszeli javaslat egy sokkal szélesebb körű jogszabálycsomagnak a része, amelytől azt várják, hogy megerősödjön Európa úgynevezett szociális pillére. Ez különösen fontos akkor, amikor a járvány miatt egyre több embert fenyeget munkanélküliség, elszegényedés és szociális kirekesztés. Az erre vonatkozó cselekvési tervnek – amelyet szintén ma mutatott be az Európai Bizottság – három kiemelt célt határoz meg:

  • a 20–64 évesek legalább 78 százalékának foglalkoztatottnak kell lennie,

  • a felnőttek legalább 60 százalékának évente képzésben kell részesülnie,

  • a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát legalább 15 millióval kell csökkenteni.

Ezeket a célokat 2030-ig kell megvalósítani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról
Itthon Bihari Ádám 2021. április. 20. 06:30

Levegővétel az intenzív osztályon: kinek jusson?

Elképesztően magas a halálozás azok között a Covid-betegek között, akiket lélegeztetőgépre kapcsolnak, akiket viszont ennél enyhébb módszerekkel kezelnek, túlélhetik. A szakemberek szerint viszont nem véletlenül találták fel a gépeket, azok nem halálos ítéletet jelentenek, hanem éppen az utolsó esélyt az életre. Javíthatna a halálozási számokon, ha az orvosok feltehetnék a kérdést, amely alapján meghozhatnák a legnehezebb döntést: kinek több az esélye a túlélésre? Itthon ez egyelőre tabu.