EUrologus #mifolyikbrusszelben

EUrologus EUrologus 2021. február. 25. 14:25

Érthetetlenül keveset rendel a kormány a Moderna vakcinából

Akár tízmillió adagra is bejelenthettük volna az igényünket, ehhez képest 1,7 millió adag oltóanyagot rendelt a magyar kormány a Modernától. Pedig a túlrendelésnek nincs kockázata.

Koronavírus – a második év

Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.

A Telex írta meg először, hogy a magyar kormány érthetetlenül keveset rendelt a Moderna koronavírus elleni vakcinájából, miközben arra panaszkodik, hogy nagyon kevés “nyugati” oltóanyag érkezik, ezért kell keleti vakcinákat is beszerezni.

A kormányzati tájékoztató portál adatai szerint a Modernából 1 744 000 adagot kötött le Magyarország, ami 872 000 ember beoltására elegendő. Eddig 39 600 oltás érkezett meg, a rendelés 2,27 százaléka.

Az EU-s közös vakcinabeszerzési program keretében minden tagállam lakosságarányosan köthet le vakcinákat az egyes gyártókkal megkötött szerződés alapján. A Modernától először 80 millió adagot rendelt az EU, további 80 millióra pedig opciót kötöttek ki. Az első 80 millióról november 25-én kötöttek szerződést, december 15-én pedig már az opciót is lehívták.

Magyarország lakossága az EU népességének 2,2 százaléka, vagyis a 160 millió adagból a magyar kormány nyugodt szívvel rendelhetett volna akár 3.520.000 darabot is. Ebben az esetben a szakaszos teljesítés során is időarányosan már most több oltóanyag jutott volna el Magyarországra.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy az EU további 150 millió adagot rendelt a Modernától erre az évre és ugyanennyiről kötöttek ki opciót a következő évre.

Ha csak az idei megrendelést számoljuk hozzá az előbbiekhez, akkor Magyarország maximum 6.820.000 adagra jogosult.

(Ha belevesszük a jövő évit is, akkor már 10.120.000 oltásról beszélünk.) Mindezzel szemben még mindig az 1,7 milliós szám áll.

Azért sem észszerű az, amit a kormány tesz, mert a “túlrendelésnek” nincs kockázata – azt is tudjuk, hogy ez nem lehet pénzkérdés, valamint hogy a beadott vakcina a jó vakcina –, a tagállam ugyanis bármikor elállhat a rendelése egy részétől, ebben az esetben a felszabaduló mennyiségre elővásárlási jog illeti meg a többi tagállamot.

Érdemes megnézni például Belgiumot, amelynek népessége 10 százalékkal több, mint Magyarországé, de a Modernából 5.8 millió adagot rendeltek be. Ez már tükrözi azt is, hogy a pótlólagos rendelésből is foglaltak le a belgák, vagyis ez a lehetőség nyitva áll a tagállamok számára – Magyarország ezek szerint egyelőre nem élt ezzel.

Koronavírus – a második év
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról
Kult Csatlós Hanna 2021. április. 17. 20:00

A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany

Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.