Szerdán teszi közzé az Európai Bizottság a jogállamiság tagállami helyzetéről szóló első jelentését, a kormány ez elé is lőhetett a testület alelnöke elleni kirohanással.
“Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szorosan együttműködik Vera Jourová alelnökkel a jogállamiság ügyén, és az elnök teljesen mértékben megbízik az alelnökben” – mondta kedden az Európai Bizottság szóvivője, Dana Spinant. A testület azután közölte ezt, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő levélben kérte von der Leyentől Jourová elmozdítását. Orbán azt is közölte, hogy felfüggeszti a kapcsolatot az uniós értékekért felelős bizottsági alelnökkel.
A kormányfő haragját Jourová Spiegelnek adott nyilatkozata váltotta ki. A cseh politikus a német lapnak arról beszélt, Orbán beteg demokráciát épít, amihez még annak az illiberalizmusnak sincs köze, amelyet előszeretettel emleget. Azt is hozzátette: a magyarok nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkothassanak.
Az Európai Bizottság alelnöke szerint Orbán beteg demokráciát épít
Vera Jourová a Spiegelnek adott interjúban arról beszélt: amit Orbán csinál még csak nem is illiberális. Szerinte félő, hogy a közvélemény egy napon arra döbben rá: a legutóbbi választás volt az utolsó, amelyet még szabadnak lehetett nevezni.
Orbán levelében közölte, hogy Jourová távozása a tisztségéből “elengedhetetlenül szükséges”. A magyar kormány szerint ugyanis Jourová Magyarországgal kapcsolatos kijelentései ellentétesek az uniós szerződésekben deklarált semleges és objektív intézményi szerepével.
Korábban Jourová a magyar kormány egyik fontos hivatkozási alapja volt a felhatalmazási törvény elfogadása után. Májusban a kormány előszeretettel hangoztatta, hogy az alelnök szerint a magyar felhatalmazási törvény nem ellentétes az uniós joggal. Jourová később viszont a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban azt állította, ő egyszer sem mondta ezt.
A szokatlan kirohanásnak azonban vélhetően nem csak az akkori vagy a mostani interjú volt az egyetlen előzménye. Szerdán sajtótájékoztatón ismerteti a cseh EU-biztos az éves, minden tagállamot érintő jogállamisági jelentést. A dokumentumot, amelyben most először vizsgálják mélyrehatóan a jogállamiság helyzetét, szerdai ülésén tárgyalja és fogadja el az Európai Bizottság. A szóvivő ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a Bizottság álláspontját a magyar demokrácia helyzetéről ebből a jelentésből lehet majd megismerni. A jelentés a tagállammal folytatott párbeszéd alapját adja majd – emelte ki Spinant, aki azt is hozzátette: Von der Leyen hamarosan válaszol Orbán levelére.
A magyar miniszterelnök levele nagy vihart kavart Brüsszelben, és az uniós politikusok nagy része visszautasította a Jourovát ért támadást.
"Orbán ezzel a provokációival a következő szintre lép” – írta a Twitteren a liberális holland EP-képviselő Sophie in 't Veld.
Orbán going next level with his provocations, calling for the resignation of Commissioner @VeraJourova I expect a firm and clear reaction from @eucopresident @vonderleyen @EP_President. @EPPGroup will be silent as always. #Enablers pic.twitter.com/7uPUOiAsnk
— Sophie in 't Veld (@SophieintVeld) September 29, 2020
“Leállíthatnánk ezt a cirkuszt, Varga Judit? Vera Jourová nem nevezte „beteg demokráciának” Magyarországot, Orbán országának szánt jövőképét nevezte „beteg demokráciának”. Ennek a megfélemlítési kampánynak le kell állnia! Nem tesz jót a kormány hitelességének”
– közölte a zöldpárti Sergey Lagodinsky a magyar igazságügyi miniszternek üzenve.
A Bizottság ennél engedékenyebb hangot ütött meg, bírálva ugyanakkor a magyar kormány reagálását. "A Bizottság továbbra is készen áll a párbeszédre, az ajtónk mindig nyitva áll” – mondta Christian Wigand bizottsági szóvivő. Kiemelte: a biztosoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a tagállamokkal mindenről tárgyalhassanak, beleértve a nehéz kérdéseket is, hogy együtt találják meg a megoldást. Az uniós szerződések alapján az EU-s intézményeknek és a tagállamoknak „kölcsönös őszinte együttműködést” kell gyakorolniuk – tette hozzá.
De valóban szembement az alelnök az uniós normákkal? |
Az Európai Bizottság szerepéről, a biztosoktól elvárható magatartásról azt írja a Lisszaboni szerződés, hogy a Bizottság tagjai „nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől”. Emellett a Bizottság tagjai teljes mértékben függetlenek, ugyanakkor „tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől”. A biztosokat a Bizottság elnöke szólíthatja fel lemondásra, illetve az Európai Parlament mozdíthatja el. |
Legutóbb Phil Hogan, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős ír tagja volt kénytelen lemondani posztjáról, miután kiderült, hogy megszegte a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos ír szabályokat. Részt vett ugyanis egy olyan rendezvényen, amelyen a megengedettnél többen voltak. Őt az ír kormány nem szólította fel lemondásra (Von der Leyen sem), csupán arra kérték, hogy gondolja át szerepét és felelősségét ebben az ügyben.
A magyar kormány annál határozottabban szólította fel az elmúlt években a biztosokat távozásra. 2017 tavaszán Szijjártó Péter külügyminiszter Frans Timmermans, akkor az alapjogokért felelős uniós biztost, első alelnököt szólította fel lemondásra, mondván megsértette a magyarokat. Timmermansnak szintén egy lapinterjú volt a „bűne”, amelyben Orbán Viktor egyik európai parlamenti felszólalását antiszemitizmusnak nevezte, amiért a magyar miniszterelnök „amerikai pénzügyi spekulánsnak nevezte” Soros Györgyöt. Később kiderült: ez csak a kezdete volt a jogállamisági ügyek miatt a kormányt élesen bíráló Timmermans elleni magyar hadjáratnak, amely aztán a 2019-es EP-választási kampányban csúcsosodott ki, amikor a baloldali politikust plakátokon szapulta a Fidesz.
2016-ban viszont Molnár Csaba DK-s EP-képviselő Navracsics Tibor magyar biztos ügyében kezdeményezett vizsgálatot Jean-Claude Juncker akkor bizottsági elnöknél. Navracsics ugyanis nemmel szavazott a kvótanépszavazáson, s ezzel – a menekültek áthelyezése kapcsán – az Európai Bizottság egyik döntésével szemben foglalt állást. Navracsics és Timmermans is a helyükön maradtak.
Az első, összes uniós tagállamot felölelő jogállamisági jelentés egyébként pont azért jött létre, hogy azokat a magyar vádakat védje ki, melyek szerint a Bizottság politikai érdekekből kipécézte Magyarországot és Lengyelországot, és ezért támadja a jogállamiságra hivatkozva. Ezért most a Bizottság az összes tagállamot górcső alá veszi. A jelentés első változatát elküldték a tagállamoknak véleményezésre, a magyar kormány kritikával illette az egész eljárást.
Mi folyik Brüsszelben? - a HVG-hez igazol az EUrologus
Új médiapartnert választott Magyarország első számú európai uniós hírforrása, az EUrologus.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.