„Számomra a szabad akarat nem azt jelenti, hogy „bármit megtehetek”, nem kell senkire tekintettel lennem, mehetek a saját vágyaim után. Pszichológiai szempontból, illetve ahogy én erről gondolkodom, a szabad akarat azt jelenti, hogy megdolgoztam a családi örökségemet, felismertem a transzgenerációs traumákat az életemben, és képes voltam a negatív, akadályozó mintákat átdolgozva egy olyan életet kialakítani, ami már nem a régi hiányokról, korlátokról, fojtogató elvárásokról szól, hanem az én saját autentikus meggyőződéseimet és törekvéseimet tükrözi. Számomra ezt jelenti a szabad akarat” – mondta Orvos-Tóth Noémi legújabb, Szabad akarat című kötetének értelmezéséről a 24.hu-nak adott interjújában.

A beszélgetés során szóba került, hogy vajon milyen hatásai lesznek annak, hogy ma a magyar gyerekek egy része azért fogan meg, mert azzal segíti a szülei anyagi céljainak elérését: anno születtek a szocpolos gyerekek, most születnek a csokos gyerekek.

Orvos-Tóth Noémi szerint pontosan erre a témára még nincsenek kutatások, de azt tudják a praxisból, hogy azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen konkrét céllal jönnek a világra, sokkal nehezebb megtalálni a helyüket a világban, sérülékenyebbek a kapcsolataik, nehezebben köteleződnek el, vagy éppen nagyon szorongóan kötődnek, akár függőségig kapaszkodnak a másik emberbe.

„A legegészségesebb az lenne, hogyha egy gyerek megszületésének indoka egyetlen szó lenne, ami így hangzik: csak. Megszületett, mert az érkezésének helye és ideje volt két ember szerelmében”

– tette hozzá.

Az őseink szenvedése bennünk is tovább élhet

„Semmi nincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekre, mint a szülők meg nem élt élete" - idézi Carl Gustav Jung tanulságos mondatát a Transzgenerációs történetek - Örökül kapott traumák és feldolgozásuk című kötet, amely különböző terápiás utak mentén vezeti végig az olvasókat azon a kérdésen, miért feltétlenül szükséges szembesülnünk felmenőink sokszor ismeretlen, elhallgatott múltjával annak érdekében, hogy kezünkbe vehessük a saját sorsunkat.

Az interjúban a születés körüli anya-gyerek kapcsolat meghatározó hatásáról is szó volt, illetve arról, hogy semmi nem lehet olyan fontos, mint hogy a születés háborítatlan legyen, és az első nyolc-tizenkét hónapig az anya legyen a lehető legnagyobb békében és nyugalomban.

Orvos-Tóth szerint ez lenne a legfontosabb, de azt látjuk, hogy már a szülés-születés sem feltétlen akkor történik, amikor az anyának és a babának kölcsönösen ideális lenne, hanem sokkal inkább az egészségügyi rendszer szabja meg az időpontot. „Hányszor hallunk még ma is indított szülésekről, mert egy harmadik félnek éppen akkor volt megfelelő az időpont. Sok traumatikus szülés hátterében éppen az áll, hogy a legfontosabb szereplők – az anya és a baba – tempóját hagyják figyelmen kívül. Tehát ha arról beszélünk, hogy miként lehetne egy olyan társadalmat kialakítani, amiben minimalizáljuk a traumatizálódás lehetőségét, akkor a változásokat a szülés-születésnél kellene elkezdeni. És akkor is több generációra lenne szükség ahhoz, hogy egy emberarcú társadalmat tudjunk felépíteni, melyben mindannyiunknak jó élni.”

Orvos-Tóth Noémi decemberben a hvg360 A kérdés – Bárdos Andrással című műsorának vendége volt. A beszélgetés ide kattintva megtekinthető:

A kérdés - Bárdos Andrással: Orvos-Tóth Noémi gerjesztett szégyenérzetről, örökölt sorsról

Elfogadottnak lenni, szeretve lenni - a legfontosabb emberi motivációk nem változtak évmilliók óta. Mégis mintha folyamatos szégyenérzet generálására rendezkedne be társadalmunk. Az egyik legismertebb pszichológus-író, Orvos-Tóth Noémi beszél egyebek között a hamis morális fölényről, a Covid és a klímaválság tinédzserekre gyakorolt hatásáról, a transzgenerációs örökségekről és a magzati bevésődésről.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: