„Azt hiszem, soha nem voltak ilyen gyors generációváltások, mint amilyeneket most látunk. Akár öt év különbség is egészen másfajta világot jelenthet a gyerekek számára. Nem könnyű most nekik, jó, hogyha ezt látjuk szülőként, és jó, hogyha elfogadóan viszonyulunk az ő nehézségeikhez” – mondta Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus Mészáros Antóniának az UNICEF új, a gyerekkor fontosságáról szóló Így lettem című podcast- és videósorozatában.

A pszichológus szerint olyan szinten felgyorsult a világ, annyira lecsökkent a személyre szabott figyelem, hogy az veszélyezteti a gyerekek kapcsolati képességének a fejlődését. Orvos-Tóth szerint nagyon sok gyerek él fizikai jelenlétben, de érzelmi izolációban, mert a szülők otthon is a telefonjukat vagy a számítógépüket bűvölik.

Értem, hogy nagyon sokszor muszáj, nem lehet megtenni, hogy nem, de legyünk őszinték, sokszor olyankor is felemeljük a telefont, amikor nem kellene. Olyankor is nézünk valamit, amikor nem életbevágó, nem feltétlenül kell. Mikor a szülő figyelme valami másra, például egy okoseszközre irányul, akkor a gyerek magányossá válik, látjuk, ahogy az idegrendszerek össze- és szétkapcsolódnak. A mai gyerekek nagyon sokszor úgy magányosak, hogy közben a szülők, nagyszülők fizikailag jelen vannak: a figyelmükkel nincsenek jelen. És igen, tudom, sokan azt mondják, hogy a szülők régen is tették a dolgukat, de nagyon más dolog főzni, és maximum a rántásra figyelni, mert aközben azért oda lehet fordulni a gyerek felé. Azok a rutintevékenységek, amelyek régen lekötötték a szülőket, nem vették el annyira a figyelmüket, mint mondjuk az okoseszközök. Bátran ki merem mondani, hogy felmérhetetlen károkat okoznak az idegrendszerben, és a kapcsolódási képességben

– magyarázta a szakember. Orvos-Tóth Noémi hangsúlyozta, a gyerekkor nem múlik el nyomtalanul: mindaz, ami velünk ott történik, az élethosszig elkísér minket. „Ez az időszak nyitja ki nekünk a világot: a saját belső világunkat is, hiszen a gyerekkorban tanuljuk meg, hogy kik vagyunk mi, hogy milyen embernek lát minket a környezet, hogyan reagál ránk, ebből rakjuk össze magunkat. És a gyerekkor nyitja ki a világot a külvilágra is. Attól függően, hogy milyen élmények, benyomások érnek minket nagyon korán, az életünk elején.”

Orvos-Tóth Noémi nem csak szakemberként vett részt a műsorban, a saját gyerekkori élményeiről, transzgenerációs történeteiről is mesélt. „Én két olyan szülő gyermeke vagyok, akik traumatizált családból érkeztek: mindketten egykék, meghaltak a testvéreik. Ezt a – nagyszülők szintjén is fellelhető – veszteséget hordozta, hordozza is a család, nekem ezzel volt nagyon sok dolgom. A saját önismereti utamon ébredtem rá, hogy nálunk a szeretetkapcsolatok összefonódtak a veszteséggel, legyen az szülő-gyerek kapcsolat, testvéri kapcsolat, párkapcsolat, mindenhol megjelent a veszteség. Azt szoktam mondani, mintha a szeretet és a halál közé egyenlőségjelet rajzolt volna a sors, és aztán nehezen törölte ki. Nekem nagyon sok dolgom volt azzal, hogy merjek úgy szeretni, hogy közben ne rettegjek attól, hogy elveszítem azt, akit szeretek."

Így lettem

A gyerekkor fontosságáról indított podcastot és egyben videósorozatot az UNICEF Magyarország, Így lettem címmel. A hetente új adással jelentkező produkcióban, amelyben Mészáros Antónia újra műsorvezetői székbe ült, sztárok, tudósok, elismert szakemberek és közéleti személyiségek mesélnek arról, hogy milyen korai élmények, körülmények, kapcsolatok vagy akár traumák formálták a személyiségüket.

Az Így lettem szerdánként jelentkezik új epizódokkal az UNICEF Magyarország YouTube-csatornáján és a Spotify-on, a műsor honlapján pedig további tartalmakat is találnak az érdeklődők. Az első adás vendége Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, aki saját személyes történetének megosztásán túl szakértőként is felvezeti a tízrészes beszélgetéssorozatot. A későbbi vendégek között szerepel például Istenes Bence, Palya Bea, Fördős Zé és Szlávik János.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: