Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az állítólag szerelmes tanárnő, a számító embercsempész, a párját kiszolgáló feleség is a jórészt árnyékban maradó bűnözői típusok közé tartozik.
Vannak nők, akik egyszerűen gonoszak – épp úgy, mint egyes férfiak.
Így szól az egyszerű magyarázat, amellyel Coral Dando, a londoni Westminsteri Egyetem pszichológiaprofesszora kommentálja a Ghislaine Maxwell elleni pert. Ennél azonban jóval összetettebb annak a csütörtöki hírnek a háttere, amely szerint Maxwellt egy New York-i bíróságon szexkereskedelemben (és más vádpontokban) találták bűnösnek.
Ghislaine Maxwell – Robert Maxwell, az 1991-ben elhunyt brit sajtómágnás leánya – egyszerűen szólva azért került bíróság elé, mert lányokat szállított Jeffrey Epstein pénzembernek és a társaságához tartozó más gazdag férfiaknak. A világraszóló botrány főszereplője, Epstein nem várta meg a maga ítéletét, tavalyelőtt a börtönben meghalt, minden jel szerint öngyilkos lett.
Coral Dando nem tartja meglepőnek, hogy egy nő ilyesmire adja a fejét. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) legutóbbi, 2020-as jelentésére hivatkozik. Eszerint az elítélt emberkereskedők körülbelül egyharmada nő, és az az arány évek óta változatlan. Szerepük főleg az áldozatok becserkészésében jelentős. (A pontosság kedvéért: a jelentés nemcsak a szexuális kizsákmányolást szolgáló embercsempészetről szól, hanem például kényszermunkások külföldre juttatásáról is.)
Dando sorolja az okokat: némelyik nő korábban prostituált volt, és nekik ez a „felemelkedés“ esély, hogy kikerüljenek a saját szorult helyzetükből. Másokat a partnerük kényszerít, és vannak olyanok, akik egyszerűen az üzleti lehetőséget ragadják meg. Bármelyik kategóriához tartoznak is, gátlás nélkül művelnek szörnyű dolgokat más nőkkel.
Ghislaine Maxwellről nem tudni, mi vezérelte. Mindeddig nem tett vallomást, és könnyen lehet, hogy nem is fog. Nem valószínű, hogy egy milliomos lányaként pénzre lett volna szüksége. Dando elképzelhetőnek tartja, hogy Epstein bántalmazta vagy kényszerítette Maxwellt, és a nő arra gondolt, hogy nyugta lesz, ha a barátja inkább fiatal lányokkal éli ki magát. A védőügyvédek arra hivatkoztak, hogy Epstein manipulálta Maxwellt. További pszichológusi feltételezés, hogy maga is örömét lelte az abúzusban, hiszen a tanúvallomások szerint az esetek egy részében csatlakozott az aktusokhoz.
Maxwell tettei nem példátlanok. Amiről az áldozatok beszámoltak, az más hasonló esetekre is jellemző. Visszatérő motívum, hogy amit a lányok egy férfi rábeszélésére nem tettek volna meg, az egy kedves, bizalmat keltő nő kérésére nem tűnik gyanúsnak.
Hogy idehaza mekkora lehet az abúzusban valamilyen szerepet vállaló nők aránya, arról keveset tudni. Ilyen témát sok éve pénzhiány miatt nem kutatnak – tudtuk meg egy szakértőtől, aki egyébként is kényesnek tartja az ügyet. Érvelése nem légből kapott: miközben az áldozathibáztatás (tudniillik a női áldozatoké) elterjedtebb, mint bármikor, az emberek gyakran mégis inkább a – tényleg létező – női elkövetők hírére kapják fel a fejüket.
Fordulhatunk viszont példákért a hozzánk közeli Németországhoz. Ott több mint öt éve szakértői bizottság foglalkozik a gyermekek elleni szexuális zaklatás sok vonatkozásának feldolgozásával. Novemberben jelent meg annak a kutatásnak az összefoglalója, amely a nők által elkövetett abúzust igyekszik felmérni. A szerzők közül ketten, Safiye Tozdan és Peer Briken néhány hónapja azt írták a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, hogy a nők aránya a tettesek 20 százalékát is elérheti, de ez nem tükröződik a hivatalos bűnügyi statisztikában. A szerzők „néma bűncselekményként“ említik a nők által elkövetett abúzust.
Egy valószínűleg nem reprezentatív minta, 212 szenvedő alany (olyanok, akik ellen 16 éves korukig követtek el nők szexuális abúzust) megkérdezése alapján a szakértők azt állítják, ami a férfi tettesek esetében is jellemző: az erőszakoskodók többsége a gyerekek vagy fiatalkorúak közvetlen környezetéből kerül ki. A szakértők egyelőre keveset tudnak arról, miért vetemednek nők ilyen tettekre. Tozdan és Briken felsorolják ugyan az utóbbi évtizedekben kialakított típusokat (nagyjából azokat, amelyekre Coral Dando is hivatkozik), de nem biztosak abban, hogy ebben az irányban keresendő a magyarázat. Mitagadás, a tipizálás valóban közhelyesnek tűnik.
Az egyik típus a tanárnő vagy a szerető kategóriája lenne, de ehhez hozzátehetjük, hogy a magyarázat ugyanúgy nem fogadható el, mint ha férfi tanár vagy szerető csábítaná el a gondjaira bízott lányokat. A másik típus az, aki gyermekkorában maga is abúzust szenvedett el, a harmadik fajta pedig erőszakos férfi partnere befolyása alatt áll. De bármelyikről van is szó, ezek felnőtt emberek, akiknek érzelmei, netán pszichiátriai gondjai nem mentik fel őket a felelősség alól – érvel a két német szakértő. A helyzet megítéléséhez azt javasolják: ki-ki fontolja meg, mit gondolna a hasonló esetekről, ha a nő helyébe férfi tettest képzelne.
Maxwell és Epstein esete annyiban nem különleges, hogy amerikai adatok szerint a szexuális bűncselekményekkel vádolt nők mintegy 40 százaléka társtettes – írja a mostani tárgyalás kapcsán Poco Kernsmith, az amerikai Wayne Állami Egyetem professzora, akinek egyik fő kutatási területe a szexuális erőszak megelőzése. Az ilyen nők szokásos szerepe az áldozatok becserkészése, toborzása, a hamis biztonság érzetének megteremtése, és az is gyakori, hogy nézőként vagy résztvevőként jelen vannak a cselekményeknél.
A New York-i bíróság a lehetséges vádpontok közül kevés, jól bizonyítható tételre szorítkozott. A bűnösség megállapításához az is elég volt, hogy Maxwellre négy esetben rábizonyították az áldozatok toborzását, és ezek közül néhány alkalommal a jelenlétét is a bűncselekmények elkövetésekor.
A vádpontok közé tartozott a szexkereskedelem, vagyis az emberkereskedelemnek az az válfaja, amikor szexuális szolgáltatások céljából hurcolnak embereket határokon át. Az USA-ban ezt már az is kimeríti, hogy a lányokat, netán a segédeszközöket (szó volt például egy masszázságyról) bármilyen határon átszállítják, márpedig a bűncselekmények egyik helyszíne Epstein karibi magánszigete, a Little St. James volt.
Az esküdtszék csütörtöki döntése után a bíró ezekben a napokban állapítja meg a büntetés mértékét. Nagyon úgy néz ki, hogy Maxwell, aki karácsonykor a börtönben töltötte be hatvanadik évét, rács mögött élheti le hátralévő éveit. Hacsak nem könnyít a helyzetén azzal, hogy vallomást tesz azokról a férfiakról – köztük talán András angol hercegről, II. Erzsébet királynő második fiáról –, akik valószínűleg szintén kihasználták az Epsteinnek toborzott fiatal lányokat. Az eddigi hírek alapján ez a vádalku azonban egyelőre nem tűnik valószínűnek.
