Élet+Stílus MTI 2020. július. 09. 14:01

Az eredeti tervek szerint építhetik újjá a Notre-Dame-ot

Konszenzus alakult ki a Notre-Dame újjáépítése kapcsán Franciaországban, a jelek szerint az eredeti formájában fogják helyreállítani a székesegyházat.

Az új francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot szerint széles konszenzus alakult ki arról, hogy az eredeti formájában kellene helyreállítani a párizsi Notre-Dame-székesegyháznak a tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyát. Az illetékes bizottság csütörtökön tárgyal a kérdésről.

"Úgy tűnik, hogy széles konszenzus alakult ki a közvéleményben, és a döntéshozók részéről is – de a végén, azt hiszem, a köztársasági elnök hozza meg a döntést – az eredeti formában történő helyreállításról" – mondta a tárcavezető a France Inter közrádióban.

Nehéz azt mondani, hogy teljesen ugyanolyan lesz, de a huszártorony szellemében ugyanolyan – tette hozzá.

A felújításon dolgozó építészekből, szakértőkből és helyi képviselőkből álló szervezet csütörtökön ül össze, hogy megvitassa a gótika egyik emblematikus épülete felújításának részleteit, a miniszter szerint elsősorban a tetőszerkezet és a huszártorony újjáépítése lesz napirenden.

A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották. Az újjáépítők két táborra szakadtak: az "ortodoxok" azt követelik, hogy a 19. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal. Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A "modernisták" – köztük maga Emmanuel Macron köztársasági elnök is – viszont újító kézzel nyúlnának az épülethez, rajta hagyva a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

Jean-Louis Georgelin, a felújításért felelős kormánybiztos múlt héten elmondta: szeptember vége előtt befejeződik a huszártorony körüli állványzatnak a lebontása.

A huszártorony felújítás alatt állt, amikor 2019. április 15-én az állványzaton tűz ütött ki. Az állványzat nem omlott össze, de megrongálódott a tűzvész okozta hőben. A deformálódott és a tűzben egymásra olvadt fémhengerekből álló építmény elbontása az előfeltétele annak, hogy a tényleges felújítás megkezdődhessen. Az elbontási munkák június 8-án kezdődtek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Minden hír a koronavírus-járványról
Kult Csatlós Hanna 2021. április. 17. 20:00

A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany

Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.