A párkapcsolati árulásnak sok változata van, állítja Esther Perel, aki szerint, ha a felek hajlandóak beszélni róla, az olyan akut válsághelyzetből is rengeteget tanulhatnak, mint például a megcsalás.
Interjút készített a Magyar Narancs a belga származású amerikai pszichoterapeutával, Esther Perellel, akinek hűtlenségről szóló, Affér, avagy gondoljuk újra a hűtlenséget című könyve hamarosan magyarul is megjelenik.
Míg a megcsalás sok ember számára egy kapcsolat végét jelenti, és ez a válások leggyakoribb kiváltó oka is, Perel szerint fontos, hogy ne törekedjünk a párkapcsolati problémák leegyszerűsítésére. Ahogy minden más területen az életben, itt is számtalan különböző történet van, de akár a hasonlóakat is másképpen éljük meg.
Mindenkinek megvan az elképzelése arról, mit tudna megbocsátani, de kiderülhet, hogy a gyakorlatban egész másként viselkedik.
Perel különösen az amerikai közönségén érzékeli, hogy megkönnyebbülést okoz számukra, ha felhatalmazást kapnak a morlaizáláson és ítélkezésen túlmutató értékelésre.
A hűtlenség megítélése ugyanis valamennyire kultúrafüggő is. Az amerikaiak szerinte például sokkal pragmatikusabbak. Ehhez az is hozzátartozik, hogy tapasztalatai szerint nem tudnak mit kezdeni a bizonytalansággal, így ítélkezőbbek is: fekete-fehéren egyértelmű válaszokat keresnek a szexre és a kapcsolatokra is.
A protestáns Hollandiában ugyanakkor megköszönték Perelnek, hogy nem ítélkezik, a franciák szerint pedig a könyv első felét (ami ők az amerikai olvasóknak szóló elővigyázatossági utasításnak érzékeltek) elhagyhatta volna. “De nem okoz kevesebb fájdalmat egy megcsalás egy franciának, mint egy amerikainak, és a mítosz ellenére a franciák nem csalják meg a partnerüket gyakrabban, mint az amerikaiak.”
A tett hasonló, de máshogy élik meg az emberek az őket körülvevő kultúra hatására.
Ehhez képest megint más a helyzet az autoriter rendszerekben, amelyekben a hatalom ugyan szintén kontrollálni próbálta a szexet – a szexuális vágyakat viszont nem lehet így elfojtani. Perel szerint a fasiszta és kommunista diktatúrákban a szex gyakorlatilag az ellenállás terepévé vált. “Jártam Romániában, Jugoszláviában és a Szovjetunióban is a 70-es évek végén és a 80-as években, és hosszabb időt töltöttem Lengyelországban a 90-es évek legelején.”
Izgalmas volt megfigyelni a párkapcsolatok szerepét, a szexualitás megítélését és ezek átalakulását közvetlenül az után, hogy az elnyomó rendszer megszűnt.
Esther Perel már írt könyvet (Szeretkezés fogságban) az elkötelezett, monogám kapcsolaton belüli szexualitásról és ebben érintette a hűtlenség témáját is, TED-előadásai (pl. A vágy titka hosszútávú kapcsolatban) és podcastjai pedig különösen népszerűnek számítanak a tengeren innen és túl is.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: