Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mi történt a gyerekekkel 2017-ben Magyarországon? – ezt a kérdést próbálja átfogóan megválaszolni a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése.
A jelentés főbb számai és tényei 2017-ből:
- Minden 3. gyereket anyagi helyzete miatt emeltek ki a családjából.
- 400%-kal nőtt a gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról szóló médiamegjelenések száma.
- A gyermek- és lakásotthonban élő gyerekek harmada fogyatékossággal élő, míg a fogyatékos gyerekek gondozására szakosodott különleges nevelőszülők száma a 2017-es adatok szerint 20 százalékkal csökkent.
- 2017-ben 232 gyerek egyedül és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt menedéket kérve.
- Minden 5. gimnazista (21,7 százalék) és minden 2. szakmunkástanuló (55,8 százalék) soha egyetlen könyvet sem olvas.
- Bár ömlik a gyerekekre a számukra sokszor zavaró és érthetetlen politikai üzenet, a családok alig beszélik meg velük, értelmezik azok jelentését.
- A 10–14 éves korosztályban évente 25–30 gyerek vet véget az életének.
„A gyerekek nem kívülállói, hanem részesei a világunknak. Minden esemény, amit létrehozunk, amiben részt veszünk, és amit kommunikálunk, hat rájuk. S természetesen az egyéni, magánéleti, családi események bármikor felülírhatják ezeket, de azért nem árt időről időre emlékeztetni magunkat, felnőtteket, hogy a gyerekek abban a valóságban nőnek fel, amit mi közösségi szinten teremtünk számukra” – áll a jelentésben.
Gyerekekkel szembeni erőszak
A dokumentum szerint a 2017-ben kevés olyan ügy volt, ami egész évben fenn tudta tartani valamilyen formában az „érdeklődést” a gyermekjogokkal kapcsolatban. Az egyik ilyen a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélések témája volt, ami 2017-ben – részben a #metoo mozgalom hatására – folyamatosan a társadalmi viták és az érdeklődés előterében szerepelt.
Pozitívnak írja le, hogy született több, megelőzést célzó jogszabály, és azt is, hogy soha korábban nem volt ennyi tudósítás „gyerek-erőszak” témában, mint most. A gyerekekkel szembeni erőszakkal foglalkozó írások harmada a szexuális erőszakra fókuszált, és 400 százalékkal nőtt az ilyen témájú médiamegjelenések száma az elmúlt években.
Eltűnik az olvasó?
Egy tavalyi kutatást idéz a jelentés, ami szerint a gyerekek kevesebbet és ritkábban olvasnak, mint az előző évtizedekben: a rendszeresen (havonta átlag egy könyvet) olvasók aránya a gimnáziumi tanulók körében is mindössze 9,9 százalék, a szakmunkástanulók között 2,6 százalék. Minden 5. gimnazista és minden 2. szakmunkástanuló soha egyetlen könyvet sem olvas.
Míg a gyerekek olvasásának és televíziózásának gyakoriságát jelentősen befolyásolták a társadalmi és demográfiai jellemzők, az internethasználatnál ezeknek nem volt szerepe. Az viszont továbbra is aggasztó, hogy miközben Magyarország előrelépett az internetfelhasználók száma terén, a digitális készségek szintje továbbra is az európai átlag alatt maradt.
Az elektronikus és a papíralapú sajtót a 14 –17 évesek mintegy 15 százaléka figyeli napi rendszerességgel, a televíziós műsorok tájékoztató sávjait 20 százalékuk, internetes hosszabb szövegeket (pl. blogbejegyzés) kb. 40 százalékuk olvas.
A politika tabu a családokban
A rövid nyilvános szövegeket (pl. utcai reklámok, tömegközlekedési járműveken elhelyezett szövegek, plakátok és hirdetések) a 10–13 évesek 70 százaléka, a 14–17 évesek 60 százaléka olvassa mindennap.
Utóbbi – írja a jelentés – csak egy mutatója annak, mennyire elér a gyerekekhez is a felnőtteket célzó politikai kommunikáció.
Pedig 2017-ben Magyarország Soros György nevével, a CEU-val, civilekkel, határzárral ás migrációval kapcsolatos politikai vitákkal volt tele, melyek tartalma és jellege a gyerekek attitűdjére, társas kapcsolataira is hatással voltak. Júliusban a Magyar Reklámszövetség kimondta, hogy az ún. Soros György-kampány általános és alapvető társadalmi normákat sért, és társadalmi célú hirdetésként való közzététele megtévesztő.
A szülőkre és a gyerekek körüli felnőttekre nagy felelősséget rótt, hogy hogyan segítsenek a gyerekeknek megfelelően megérteni ezeket az üzeneteket és az azok mögötti politikai szándékot. Egy kutatás szerint ugyanakkor a politikusok és pártok ügyeit csupán a középiskolások negyede esetében vitatják meg a családon belüli beszélgetésekben, és ezzel a legmarginálisabb témáknak tekinthetők.
Még mindig magas az öngyilkos gyermekek száma
Az iskolai sítábor során 17 fő halálával végződő veronai buszbaleset ráirányította a figyelmet az iskolapszichológusok hiányára – emlékeztet a jelentés. Az iskolapszichológusi státuszok felét sikerült csak betölteni, országszerte 440 logopédus hiányzik, és számos segítő foglalkozás betöltetlen.
Tavasszal a Kék Bálna nevű, tinédzsereket öngyilkosságra buzdító online csoportok hazai felbukkanásának veszélye miatt esett több szó a gyerekek mentális egészségét támogató szolgáltatások és a prevenció fontosságáról, a serdülőkori fokozott szuicid kockázatokról, illetve a média felelősségéről.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy rendszerváltás óta csökkenő öngyilkosságok száma még mindig magas: a 10–14 éves korosztályban évente 25–30 gyerek vet véget az életének.
Veszélyes gyermekotthonok
2017-ben a családjukon kívül, gyermekotthonban élő gyerekek helyzetével is egyre több közéleti és szakmai fórum foglalkozott, ezzel kiemelt gyermekjogi témává téve azt, hogy minden 3. gyereket anyagi helyzete miatt emelnek ki a családból, hogy nagy a szakemberhiány az intézményekben, és hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére – a kapacitásbeli problémák miatt – továbbra is kerülnek 12 éven aluli gyerekek nevelőszülő helyett gyermekotthonokba.
Hasonló – a többség számára láthatatlan vagy nehezen észrevehető – problémákkal küzd a gyerekek egy másik csoportja, a fogyatékossággal élő, valamint a sajátos és speciális nevelési igényű, illetve tanulási zavarokkal küzdő gyerekek. Az ombudsman több jelentésben is foglalkozott a fogyatékossággal élő gyerekek helyzetével, a gödi Topházban készült felvételek „letarolták” nyár elején a sajtónyilvánosságot, majd később az oktatásitörvény-módosítás váltott ki nagy vitát – nem is annyira a rendelkezések, mint az azokat érintő rendszerbeli, személyi, szakmai hiányosságok miatt.
Súlyos jogsértések a menekült gyerekekkel
2017-ben a gyermekjogok szempontjából még egy fontos kérdés volt: a menekülteké. Elsősorban nem azért, mert olyan sok gyereket érintett volna: 2017-ben 232 gyerek egyedül és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt. A kérdéssel azért kell foglalkozni, írják a szakemberek, mert 2017. március 28-tól a határainknál megjelenő 14–18 éves gyerekekre nem vonatkoznak a gyermekvédelmi szabályok. Az ilyen gyerekek őrizetbe vehetőek és korlátlan ideig a tranzitzónákban tarthatóak.
A 14 éven aluli menedékkérő gyerekek eddig a fóti gyermekotthonban várhatták meg az ügyükben hozott döntést, de 2017 januárjában bejelentették, hogy a fóti gyermekotthont bezárják.
Nem kérdés, hogy ezek a döntések szembemennek az ENSZ Gyermekjogi egyezményének rendelkezéseivel. A kérdés inkább az, hogy mit nyerünk, és mit veszítünk a kialakult helyzeten. Nemcsak az 1832 nem magyar, hanem az 1,8 millió velünk élő magyar gyereket nézve.
A Hintalovon Alapítvány úgy véli, ez 2017 egyik legfontosabb kérdése, amire azonban – mint a gyerekeknél általában – a választ csak később tudjuk majd meg.
A Gyermekjogi Jelentés 2017 innen tölthető le.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
