Budapest ikonikus sóletlelőhely. S egyáltalán, jobbak a zsidó kaják, mint például New Yorkban, ami ha csak Brooklynt vesszük figyelembe, már elég nagy dicséret.
Pláne, hogy ezt a Times of Israel cikkírója, a világlátott-világevett Yakov Schwartz állítja, nagyon is személyes tapasztalás, oknyomozás után. Nemrégiben végigjárta és -kóstolta Budapestet. Nem összevissza, kifejezetten az ikonikus zsidó ételeket, elsősorban a sóletet kereste.
Persze, hogy sóletvonalon nem nagyon kellett kimozdulnia a VII.-VIII. kerületből a tuti lelőhelyekért (úti-súgótársa azért akadt, Bánfalvi Gábor, aki tíz éve vezet gasztronómiai sétákat Budapesten).
Első útja a legendás, 1957 óta működő Klauzál téri kifőzdébe, a Kádárhoz vezetett, ahol ma is az egykori alapító tulajdonos, Kádár Béla erdélyi családjának receptje szerint kerül (csak) péntekenként a vendégek asztalára a sólet.
A következő állomáshely a Dob utcai Macesz Bistro volt, itt is családi recept alapján készíti Tasnádi Ákos séf a sóletet. Végül a "nyóckerben", a Kőfaragó utcai Fülemülében kötött ki Singer Viktornál, hogy beleegye magát a Cecília nagymama alaprecipéje nyomán kifejlesztett sóletekbe, amelyeket itt saját füstölésű húsokkal kínálnak.
A sóletek mellé még begurultak a maceszgombócok is levesestől. A Kádárban is szívesen kanalazta a szerző. De követte a gombócok nyomát egészen a Ráday utcáig, ahol a Manga Cowboy-ba nyitott be.
Na, mi hiányozhat még egy tradicionális menüből? A desszert, ami ez esetben nem lehet más, mint a flódni, amivel már megkínálták a kutatót a Maceszban is, de nem lehet másé, mint Raj Rachelé az utolsó szó és falat az evőkörúton.
A körbeevést szép kis történelmi-várostörténeti ismertetővel fűszerezve kapják a Times of Israel olvasói, akik remélhetőleg kedvet is kapnak egy kóstolókörúthoz. Nekik és a szerzőnek nagyon halkan súgjuk, ha legközelebb belefér, ugorjanak be a Mosonyi utcába a Rosensteinhez is.
Akinek pedig gusztusa támadt a sóletre, de nincs kedve felkerekedni, az otthon is nekiveselkedhet. Bónuszként tökéletes sólet recept: itt