Élet+Stílus Tóth Sándor 2017. október. 31. 11:26

Seuso-kincsek: november végétől áprilisig turnézik a kiállítás

A kiállítássorozat Székesfehérváron kezdődik október 29-én vasárnap a Szent István Király Múzeumban és a jövő év április 15-én ér véget a nyíregyházi Jósa András Múzeumban.

Fehérvár után még ebben az évben a zalaegerszegi Göcseji Múzeum (november 28. – december 17.) és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum (december 29. – 2018. január 21.) mutatja be a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincsét. A három dunántúli megyei jogú város után az ország másik felében, a kecskeméti Katona József (2018. január 30 – február 18), a miskolci Herman Ottó (2018. február 27 – március 18), végül pedig a nyíregyházi Jósa András Múzeumban (2018. március 27 – április 15) „vendégeskedik” a páratlan szépségű késő antik kollekció. Mint ismert, az illegális úton az országból kijuttatott leletegyüttes két részletben került vissza az Egyesült Királyságból hazánkba, az első hét darabja és a tárlóüst 2014 tavaszán, míg további hét műtárgya az idén nyáron.

A Seuso-kincs az országjárás után jut majd vissza a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol várhatóan júniusban nyílik meg az állandó kiállítása, mint azt Varga Benedek Imre, az MNM főigazgatója egy előzetes nyilatkozatában elmondta. A küszöbön lévő vándorkiállítás is az ország első számú múzeumának szervezésében valósul meg a főigazgató és helyettese Rezi-Kató Gábor projektirányításával, illetve a helyi múzeumok és városok önkormányzatának együttműködésével.

A kiállítás rendezői az ezüstkészlet országos szakértői: Dági Marianna (Szépművészeti Múzeum) és Mráv Zsolt (MNM). A kincs tudományos kutatásában meghatározó jogkörrel bíró, a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Seuso Munkabizottság kiemelt szerepét jelenti a vándorkiállításban, hogy szakmai lektora Török László akadémikus, egyben az említett testület elnöke, ismert ókortörténész, régész. A Seuso-kiállítás két rendezője is ugyanennek a munkabizottságnak a koordinátora.

Érdemes megjegyezni, hogy a kiállítás látványterve, installációja a budapesti Narmer Építészeti Stúdió munkája. Az iroda neve nem először szerepel a Seuso-kinccsel összefüggően, 2004-ben tervezői készítették el a feltételezett Seuso-palota rekonstrukciós tervét a Szabadbattyán és Úrhida melletti régészeti területre. Ez valószínű megfelelő anyagi fedezet hiányában máig nem valósulhatott meg (egyelőre a terület régészeti feltárása sem fejeződött be teljesen – a szerk.), ezért információink szerint egy másik terv is elkészült. A palota feltárása során előkerült régészeti emlékek a fehérvári múzeumban szintén láthatók lesznek az ezüstkészlet bemutatásával párhuzamos kamarakiállításon.

A közelgő kincstárlat hangulata már érzékelhető Székesfehérváron, több helyen megjelentek azok az óriás molinók, amelyek a kiállításra hívják fel a figyelmet, míg az internetre ajánló felhívások és egy videospot is kikerültek. Mindegyiken az ezüstkészlet legszebb tárgyai: a Vadász-, Achilles- és Meleagros-tálak, az amfora és a Hippolytos-vödör. A látogató csoportok már most előzetesen bejelentkezhetnek a kiállításra. A belépődíjak eléggé kedvezményesek, viszont kifogásolható, hogy a közzétett tudnivalók szerint fényképezni, videofelvételt készíteni még mobiltelefonnal is tilos lesz a múzeum Dísztermében, ahol az ezüstkollekciót bemutatják, s fotójegyváltására sem lesz lehetőség. Pedig ez még az országházi kincsbemutató(k) során is szabad volt.

Az eléggé "beszabályozott tudnivalók" viszont arra nem adnak választ, hogy a kerekesszékesek miként nézhetik meg az ő érdeklődésükre is számot tartó ezüstkészletet. A megkerülése e kérdésnek nem véletlen, ugyanis a fehérvári Szent István Király Múzeum Fő utcai épülete nincs akadálymentesítve, pedig ennek ideiglenes megoldása is lehetséges lenne, például egyszerű rámpával. Ugyanakkor a múzeumok akadálymentesítése európai uniós előírás, így nem véletlenül vetik fel ennek szükségességét az érintettek.

A Seuso-kincs vándorkiállításnak hat helyszíne közül az akadálymentesítés megoldása nemcsak a Szent István Király Múzeum (közkeletű nevén Rendház) hiányossága, hanem a zalaegerszegi Göcseji és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumé is a museum.hu internetes oldala szerint. Az akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdésünket hiába vetettük fel újságírói megkeresésünkben a fehérvári múzeum igazgatójának, nem válaszolt rá, s a város polgármesterétől sem kaptunk választ a közösségi oldalán hozzáintézett hasonló kérdésünkre.