Élet+Stílus hvg.hu 2017. március. 14. 11:52

Milyen sört ittak Petőfiék?

A forradalom körüli napokban éppúgy főzhettek alsó-, mint felsőerjesztésű sört. Volt is elég kimérés Pesten.

„Az ébredő nemzeti öntudat rájött, hogy a függetlenség üres szólam, ha csak politikai reformokat követel, de gazdaságiakat nem.” S hogy többek között mit eredményezett az ébredő nemzeti öntudat? A magyar sört.

Ráadásul nem akármilyen szerep jutott neki a findzsa és a meszely között: „A reformkori értelmiség ital szempontból két pártra oszlott, és egyikükre sem volt jellemző a sör. A findzsa és a meszely párt állt egymással szemben, a findzsa párt tagjai kávét ittak, a meszely párt tagjai a borra esküdtek, és ez a két emberfaj nem is igen ült egy asztalhoz. Hm, talán a sör lehetett az, ami egy asztal köré ültethette a hevülő ifjakat?”

A Serteperte blog mostani írása feleleveníti azokat az időket, amikor tavasszal még nem volt probléma az úgynevezett alsóerjesztésű sörökkel sem, amiknek az erjedése nagy melegben nem indult el. Így télen főztek mindenfélét, választék is és ivóhely is akadt bőséggel Pesten.

Idézik Schams Ferenc 1821-es, „Pest Serfőzőházainak ivóiról és sörmérő és bormérő helyeiről” című írását: „Ki hinné el, hogy a legutóbbi számolás alkalmával mintegy 800, mondjad nyolcszáz bormérő- és részben sermérőházak foglalatoskodnak a mi Városunkban? Ennek az az oka, hogy itt Pesten minden polgári háztulajdonosoknak szabadsága vagyon bormérő helyet nyitnia.”

E bormérések nem mind fogadók voltak, akkoriban saját termésű borát minden pesti háztulajdonos szabadon árusíthatta az „utcán át” is.

Schams úr azt is megjegyzi, hogy noha „e vendégelő házak közül sokban egyúttal ser is csapoltatik, mégis ezeken kívül vagynak itt Pesten 31 külön serházak, melyek a két itteni Serfőzőházak kontóján tartatnak”.

1841-ben egyébként az akkor százezer lakosú Pestet és Budát, már öt sörfőzőház – a Birly, a Tüköry, a Honeur, a Petz és a Schmidt-féle – látta el serrel.

hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.