A zuglói varrónő gyermekkora óta nagy családi ünnepre vágyik. Ha júliusban megyünk hozzá, akkor is találkozhatunk karácsonyfadíszekkel és rénszarvasos takarókkal, decemberben azonban megelevenedett mesekönyvvé változik lakóhelyük.

„Nyolc éve, tavasszal költöztünk ide. Már akkor is nagyon vártuk a karácsonyt, megfogadtuk, hogy az első fánk a plafonig fog érni. Így is lett, elfoglalta az egész nappalinkat” – kezdi Éva, aki blogot is ír kalandjairól Christmas Eve néven.

A „Mikulás felesége” szerint, ha már annyi ártalmas szenvedély van, akkor ő inkább a karácsonymániát választja. „Ez éjjel-nappal, egész évben tart nálunk. Sok pozitív, de sok negatív visszajelzést is kapok, főleg azoktól, akik nyáron jönnek. Mivel itthon varrok, sok látogatóm van. Volt például egy hölgy, aki belépett a nappaliba és azt kérdezte: nem gondolod, hogy ez nem normális? Kérdeztem tőle, hogy mit szólna, ha most kimennék a konyhába, behoznék egy kést, és azt mondanám, hogy én vagyok a sorozatgyilkos?”

Suttog a fenyves, zöld erdő

Éva lakásának minden centije, sarka díszben pompázik, a hölgy papucsa és táskája is piros színű és fehér prémes. Ha valaki becsönget hozzájuk, stílszerűen az All I Want for Christmas szólal meg – de ez még nem minden: legfőbb vágya, hogy az igazi Mikulás egyszer ellátogasson hozzájuk. Egy nagy, kényelmes fotelt szeretne a nappaliba, ahol megpihenhet a nagyszakállú. „Volt már, hogy összegyűlt annyi pénz, hogy kimenjünk Finnországba, de akkor még csak ott lennénk, és nem vehetnék semmit, nem ülhetnék fel a szánra. Abból indulok ki, hogy az életben csak egyszer adódik ilyen alkalom, az legyen olyan, amilyennek tényleg szeretném.”

„Gyermekkoromban presztízskérdést csináltam abból, hogy hány mikuláscsomagom van, bármit megtettem azért, hogy minél több legyen: a bátyámmal is üzleteltem, hogy nekem adja az övét. Nem ettem meg, csak odaraktam az ablakba, és néztem, hogy milyen sok van.” Éva nem gondolja, hogy pótlékként használná az ünnep szeretetét, anélkül is jól érzi magát. Szerinte az a fontos, hogy az ember megtalálja a pozitív energiákat. „Ez majdnem olyan, mint a drog, na, nem mintha tudnám, mert soha nem drogoztam, de nem lehet róla leszokni. Kell.”

hvg.hu

Gyűjteményének darabjait hosszú évek alatt gyűjtögette, december 27-től kezdve tulajdonképpen állandóan a webshopokat böngészi, hogy mit lehetne az ünnep elmúltával olcsóbban megvenni. Attól sem riad vissza, ha valami nem könnyű préda, komoly alkudozásba is hajlandó bonyolódni, hogy megkapja a hőn áhított tárgyakat.

A nappali sarkában lévő lámpát, amiben állandóan esik a hó, két évvel ezelőtt nézte ki, egy bevásárlóközpont virágboltjának dekorációja volt. „Ott álltunk előtte, mondtam a férjemnek, hogy nagyon vágyom rá, de elég húzós volt az ára, úgyhogy nem vettük meg. Idén márciusban jutott eszembe, hogy mi lehet azzal a lámpával – ha nem adták el, akkor most hátha meg tudom szerezni. A lányom akkor épp a pláza egyik büféjében dolgozott, és lám, nincsenek véletlenek: ismerte a virágbolt egyik dolgozóját, aki épp akkor ebédelt náluk. Megkérdezte, hogy mi van a lámpával, a férfi pedig mondta, hogy a raktárban van. Elindult az alkudozás, hogy mennyi a nyári ára, és addig egyezkedtünk, míg megbeszéltük a nagy találkozót és megvettük a lámpát.”

Télapó is már eljő

A nappalijukban található terepasztal kiindulópontja a repkedő Mikulás volt. Éva egy videóban látta, utána mindenhol azt kereste, sikertelenül. Már majdnem feladta, amikor emailje jött egy olyan webáruházból, ahol még évekkel korábban regisztrált – az üzenethez csatolt képen ott repkedett a Télapó. Éva a családjától más alkalomra is csak karácsonyhoz kapcsolódó ajándékot kaphat, így a férjének és a gyerekeinek ebben az időszakban kell beszerezniük, majd év közben odaadniuk azokat. Párját, Valért nem zavarja a dolog, szerinte széles a skála, és ha témába vág az ajándék, nem nagyon lehet mellélőni – ő lelkes támogatója feleségének.

Kérdezzük, hogy megbeszélték-e a karácsonymániát a kapcsolat elején. Éva szerint a szikra Valérban is megvolt, karácsonykor akarta megkérni a kezét – akkor már biztosan tudta, hogy a megfelelő társra lelt. Míg Éva a terepasztalt építette, férje az udvarban lévő kis házat dekorálta, de Valér szívesen szerel, épít, ragaszt, ha az ünnepről van szó.

„Ez a rajongás mintha még jobban erősítené a köztünk lévő szeretetet. Mióta ilyen a házunk, nincs nálunk hangos szó vagy veszekedés, a gyerekekkel sem és köztünk sem. Ahhoz hasonlít, mint mikor belépsz egy templomba és annak megfelelően viselkedsz. Vannak vendégeink, akik csak beugranak egy nadrággal, de rabul ejti őket a hely, és órákig nézelődnek.” Megkérdeztük Éva lányát, hogy tetszik neki édesanyja különleges hobbija, nem érzi-e soknak a díszeket, de sosem furcsállta, mindig érdeklődéssel fordult az új tárgyak iránt.

Csendül a fürge száncsengő

A család december elsején nyitja az ünnepi szezont a barátok és a szomszédok jelenlétében. Tulajdonképpen az egész hónap igazi ünnep, ottlétünkkor már az asztalon pihent a bejgli és a tojáslikőr. Az ünnepi ételeket nem egyszerre, hanem szakaszosan tálalják, ezzel is elősegítve, hogy Szenteste már csak egymással tudjanak foglalkozni. Éva az adventi vásároknak is nagy rajongója volt korábban, de manapság már nem járja a várost. „Már nem arról szól, hogy iszol egy forró csokit vagy egy forralt bort, meghitten nézelődsz és beszélgetsz, hanem óriási a tömeg, és mindenki rohan.”

hvg.hu

Felmerül a kérdés, hogy ha valahol egész évben karácsony van, akkor nem vész-e el a várakozás öröme, de Éváék nem csinálnak ekkora „cirkuszt” ebből az év többi napján, a hangulatot pedig kifejezetten szereti a család többi tagja is, a férje alkalomadtán még júniusban is karácsonyi dalokat dudorászik a munkahelyén. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nálunk nem volt olyan, hogy az utolsó pillanatban rohantunk, Szenteste előtt állandóan főztem, aztán rájöttem, hogy ennek semmi értelme. Köddé válik a nyugalom és a varázs.

Lehet, hogy a férjem 24-én későn ér haza, és csak éjfélkor állunk neki vacsorázni, de akkor sem történik semmi. Vannak ismerőseink, akiknek az egész karácsonyi szünet csak a rohanásról szól, és január elején úgy indulnak dolgozni, hogy lóg a nyelvük és hullafáradtak. Ennek mi értelme van?”

A ház legtöbb fénylő, világító dísze LED-izzó, így nem horribilis összeg az „üzemeltetése”, de ha az lenne, Éva akkor is csinálná.

Véget ér az esztendő

„Szerintem a nőtől függ, hogy milyen a családi karácsony. Az ő feladata, hogy megteremtse az otthont. Kíváncsi vagyok, hogy a gyermekeim mit visznek majd tovább ebből a mániából, vagy hogy mi lesz a gyűjteménnyel, ha én már nem leszek.”

Megkérdeztük azt is, hogy vajon milyen dolog tudna véget vetni hobbijának: „Én karácsonykor szeretnék meghalni is. Van, hogy a férjemmel arról beszélgetünk, hogy vajon ki megy el előbb. Ha ő lenne az, akkor nekem véget érne a karácsony. Annyira összefonódott ő és az ünnep, hogy biztosan abbahagynám, ha őt elveszíteném” – tette hozzá.