A húsvéti csokinyúl még nem lesz drágább, mert már ősszel legyártották
Az ukrajnai háború miatt az édességiparban használatos fő alapanyagok elérhetősége is veszélybe került.
Az ukrajnai háború miatt az édességiparban használatos fő alapanyagok elérhetősége is veszélybe került.
Csak úgy tudunk spórolni idén a húsvéti nagybevásárlással, ha kevesebbet veszünk: az inflációt meghaladó élelmiszer-drágulás jelentősen érezteti a hatását az ünnepi ételeknél. Azoknak, akik még nem szembesültek az árakkal, kiszámoltuk, mire számítsanak.
A tavalyi rekordalacsony forgalomhoz képest 3–4 százalékkal lehet nagyobb az idei. Ez még így is sokkal kevesebb, mint a járvány előtti utolsó évben.
A magyarok évente több mint hatmilliárd forintot költenek a karácsonyi édességre.
Majdnem egymillió magyar vallja magát nassolásfüggőnek, de összességében kevesebb cukrot fogyasztunk az európai átlagnál. Kérdés, megvesszük-e az édességeket jövőre is, ha 20 százalékkal emelkedik az ár.
Szaloncukorból kevesebb fogy, de így is 6 milliárd forintot költünk rá. Kis csokikörkép következik nagy számokkal.
Van belőle szarvasgombás-étcsokis, és van bevonómasszából és aromával készült: óriási különbségek vannak a boltokban kapható szaloncukrok között. Az édesség igazi hungarikum: a magyarok 93 százaléka veszi, és néhányan csalnak is vele.
A válság ellenére stabil a kereslet a karácsonyi szezonális édességek iránt. Így volt ez tavaly is, amikor a magyarok összesen körülbelül 7,5 milliárd forintot költöttek szaloncukorra és csokifigurákra.
Az INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) szakértők, a kormányzat, a civil szervezetek és az élelmiszer-ipari vállalatok...