Nem egyedi eset, hogy egy cápa eledelnek néz egy kamerát: volt már rá példa, hogy tigriscápa vagy napóleonhal nézte csemegének, de találtunk egy polipot is.
A lábasfejűekben, például a polipokban és a tintahalakban található pigmentek adták az ötletet amerikai kutatóknak, hogy olyan fényvédő anyagot hozzanak létre, amely nemcsak erősebb az eddigieknél, de nincsen káros hatása sem az emberre, sem az óceánokra.
Az „élő polip" tradicionális dél-koreai fogás, már többször okozott balesetet, mivel a polip ugyan levágva kerül a tányérra, azonban az idegek még működnek, így mozognak a csápdarabok a tányéron.
A polipokkal kapcsolatos ismereteket is megváltoztathatják a Kelet-Ausztráliában felfedezett polipvárosok, ahol több állat él egy helyen, különféle építményekben.
Különleges változtatásokkal tarthatják fenn az agyműködésüket a polipok és a tintahalak új tanulmányok szerint.
A Nápolyi Egyetem kutatói 12 órán át rögzítették a polipok agyi aktivitását, hogy megnézzék, hogyan működik az intelligensnek tartott állat agya.
A kutatók 20 órányi vízalatti felvételt elemeztek ki.
Egy spanyol cég évente háromezer tonnányit tenyésztene a puhatestűekből; szerintük a kereslettel nem lesz baj.
A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében. Joe Biden amerikai elnökről nevezték el.
A nőstények általában üledékdarabot, vagy kagylóhéjat vesznek magukhoz, hogy megdobják társaikat. Azok viszont nem tudjuk kikerülni a feléjük repülő dolgokat.
Igazán nem vádolható félrelépéssel az a gigantikus nőstény polip, amely maradványait nemrég mosta partra a tenger Japánban.
Az üvegpolip (Vitreledonella richardi) annyira áttetsző, hogy még a belső szervei is láthatók. Tengerkutatók nemrég közelről levideóztak egyet. Az ilyen találkozások kifejezetten ritkák.