Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Nápolyi Egyetem kutatói 12 órán át rögzítették a polipok agyi aktivitását, hogy megnézzék, hogyan működik az intelligensnek tartott állat agya.
Különleges kísérletbe kezdtek az olaszországi Nápolyi II. Frigyes Egyetem kutatói. A tudósok elektródákat szereltek egy polipra, hogy az állat agyát tanulmányozzák, és olyasmire bukkantak, amire a legkevésbé sem számítottak.
A Cell tudományos lapban megjelent publikáció szerint az állatnál olyan agyhullámot tapasztaltak, amilyet még soha semmilyen állatnál nem írtak le. Emellett az embereknél tapasztaltakhoz hasonló agyhullámokat írtak le.
Az elektródákat az állatok agyába ültették be, majd összekapcsolták azt a rájuk erősített adatgyűjtő eszközzel. Ezután szabadon engedték őket az akváriumban, hogy semmi se korlátozza a mozgásukat. Tamar Gutnick, az egyetem tudósa a LiveScience-nek úgy nyilatkozott: az agyhullámok némelyike hasonlít az emlősök hippokampuszában megfigyelt aktivitási mintázatokhoz. Ez a terület az emlősöknél egyben memóriaközpont is.
Emellett viszont olyan egyedi mintákat is megfigyeltek, amilyet még más állatoknál nem: 2 Hz-es agyhullámokat.
A polipokat és más lábasfejű állatokat régóta tanulmányozzák már a kutatók az intelligenciájuk miatt. Kiderült már róluk, hogy figyelemre méltó emlékezőképességgel rendelkeznek, kitűnően tudják álcázni magukat, kíváncsiak a környezetükre, képesek az eszközhasználatra, és a korábbi vizsgálatok alapján azt is sejtik, hogy álmodnak.
Videóra vették és megpróbálták megfejteni, miért dobálják egymást a polipok
A kutatók 20 órányi vízalatti felvételt elemeztek ki.
A tudósok a mostani beavatkozás után 12 órán át rögzítették az állatok agyi jeleit, miközben azok aludtak vagy épp felfedezték az akváriumukat.
A szakemberek szerint az, hogy az állat agyi működése hasonlít az emberi hippokampusz működésére konvergens neurológiai evolúcióra utal. Ez azt jelenti, hogy két különböző állat egymástól függetlenül ugyanazt a tulajdonságot fejleszti ki. A polip és az ember őse 750 millió évvel ezelőtt egy laposféreg volt, amely már rendelkezett egy kezdetleges aggyal.
A kutatók olyan agyhullámokat is találtak, amelyekről ismert volt, hogy szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusait más állatokban.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a lassú, másodpercenként alig kétszer megismétlődő hullámokat mire használja a polip. Hogy ezt sikerüljön feltérképezni, a jövőben még több felvételre lesz szükség.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
