Tizenöt év alatt semmivel nem lettek többen a rendszeresen sportoló magyarok, hiába költött rengeteg pénzt élsportra az állam. A felnőttek több mint fele soha nem sportol, közel ötöde pedig semmilyen más testmozgást sem végez. Akik sportolnak, azok közül feltűnően sokan csak kényszerből vagy félelemből teszik ezt, nem pedig élvezetből.
Egyes nők jobban, mások kevésbé jól birkóznak meg a változókorral. Szem előtt tartva azt, hogy mindenkit különbözőképpen érint ez az időszak, egy általános jó tanács azért mégis adható az érintett hölgyeknek: mozogni, mozogni, mozogni!
Nagyon jó, ha ülőmunka közben fél óránként felállunk, az is jó, ha lift helyett a lépcsőt választjuk, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyit minimálisan kellene mozognunk szervezetünk optimális működéséhez. Arról, hogy mire jó az életmódorvoslás, a terület hazai meghonosítóját, Babai Lászlót kérdeztük. A magyar magánegészségügyi szektor egyik legbefolyásosabb szereplője szerint itthon annyian dolgoznak már a magánellátásban, hogy fennáll a veszély: ha valakit elüt a villamos, nem tudják majd hova beszállítani.
Nem kell minden nap órákat tölteni az edzőteremben, hogy jobban érezzük magunkat és fittebbek legyünk. Tippjeinkkel többet mozoghat úgy, hogy szinte észre sem veszi.
204 ország között Magyarország jár az élen a derékproblémák terén. Hogyan jutottunk idáig? Milyen képességeinket veszítjük el a kevés mozgás következtében, és miként befolyásolja a mentális állapotunk a mozgásszervi problémáinkat? Mi az az exercise snack, és miért kellene úgy, mint egy falat kenyér? Miért tévedés, hogy az úszás a gerincbetegek Szent Grálja, és hogyan kellene jól mozognunk? Ádám Judit gyógytornásztól és Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeutától szinte mindent megtudtunk a gerinc egészségmegőrzéséről, amit csak lehet.
Brit kutatóknak sikerült egy olyan rendszert építeniük, amelynek köszönhetően tanítás nélkül tudnak elnavigálni a terepen a robotkutyák.
A kognitív képességekre is jótékony hatással van a mozgás – állítják a University College London kutatói. Ehhez már az is elég, ha kerékpárral jár az ember dolgozni.
Sokak számára kritikus kérdést tettek fel svájci kutatók, akiket e sokak számára nehéz döntés idegtudományi alapja érdekelt.
Míg egy felmérés szerint a fél ország legfeljebb nézőként élvezi a sportot, egyre több magyar cég, szervezet ébred rá, micsoda lehetőségek vannak abban, ha a testmozgást csapatban végzik. Sok munkáltató ösztönzi, hogy a kollégák közösen nevezzenek be maratoni futóversenyekre – a gyakorlat a hosszútávfutók magányosságát is oldja, azonban még messze nem általános. A HVG pozitív példákat talált.
Hogyan kerülhetjük el, hogy már az elején kudarcba fulladjon az életmódváltás? Melyek a fő csapdák, és ezeket elkerülve hogyan szerettethetjük meg önmagunkkal a testedzést annyira, hogy életre szóló kapcsolat alakuljon ki? Mit ajánl az orvos, az egészségpszichológus és az edző azoknak, akik szeretnék a mozgást az életük részévé tenni? Cikksorozatunk második része.
Egy kis lépcsőmászás, és máris jobban járunk.
A felnőttek világából ismerős arányszám már a fiatalabbak világában sem ismeretlen: a tinédzserek és a gyerekek 81 százaléka nem teljesíti az ajánlott fizikai aktivitási szintet. Pedig a mozgás a kognitív fejlődés szempontjából sem mellékes: közismert, hogy javítja a gondolkodással összefüggő funkciókat.