Már a 2022-es kompetenciamérés eredményei is minden várakozást alulmúltak, a nemrég publikált tavalyiak pedig még azokhoz képest is további romlást mutatnak.
<strong>Az új oktatásvezetés 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra kiterjesztette a méréseket, ráadásul már nem csak 2, hanem akár 6 tárgyból is tesztet írnak a diákok. Emiatt három nap kimarad a tanításból, az eredmények viszont alig értelmezhetők.</strong>
<strong>A hétfőn kezdődött idei országos digitális kompetenciamérés első napja teljes kudarcnak tűnt: sok helyen a diákok nem tudták kitölteni a tesztet, mert lefagyott, nem működött, nem töltődtek be a feladatok. Kedden leveket kaptak a tanárok, hogy figyelmeztessék a diákoknak: ne frissítgessenek.</strong>
Nincs valódi társadalmi diskurzus a középiskolai központi felvételi körül, fel sem merül, hogy a sok esetben nem valós kompetenciákat vizsgáló rendszerrel kezdeni lehetne valamit, egyik kormány sem nyúlt hozzá, írja szerzőnk. Vélemény.
A 2022-es országos kompetenciafelmérés eredményei lesújtó képet festenek a magyar diákok szövegértési képességeiről. A pedagógusok szerint azonban ezt a tesztet nem szokták komolyan venni a diákok, mert nem kapnak rá osztályzatot, a digitális mérés pedig rásegíthetett arra, hogy a gyerekek gyorsan végigkattintsák a feladatokat. Ettől függetlenül általános tapasztalat az iskolákban, hogy a gyerekek nem értik, amit olvastatnak velük.
Ha a kompetenciafelmérés eredményeinek térképét nézzük, igazán akkor nézünk szembe a magyar közoktatás siralmas helyzetével. Ezek az eredmények ugyanis Budapesten is jelentősen romlottak, ott, ahol elvileg az oktatás színvonala és hozzáférhetősége még biztosított. Ehhez képest Gulyás Gergely mégis elővette a "cigánykártyát". Vélemény.
A diákok kompetenciamérésének eredményei azt mutatják, hogy a távoktatás komoly károkat okozott a felkészültségben. Ráadásul az is kiderült, hogy a tanulók digitális készségei továbbra is gyengék.
Fiatalok tömegei kerülnek ki úgy az iskolából, hogy valószínűleg felnőttként sem lesznek képesek betanított munkán kívül bármi másra alkalmassá válni – mutatta ki a friss kompetenciamérés.
Az eredmények változásában az Oktatási Hivatal szerint a koronavírus-járvány is jelentős szerepet játszhatott. Tanárhiányról nem beszéltek.
A tesztet a diákok digitálisan töltötték ki, a rendszer azonban többször is összecsuklott, az Oktatási Hivatal szerint pedig terheléses támadás történt.
Szeptember és november között zajlik a „kísérleti bemeneti mérés”.
Adatok bizonyítják, hogy nem javult az oktatás minősége Orbán Viktor 2010-es uralomra jutása óta. Az iskolák szakmai autonómiája megszűnt, a pedagógus-életpálya romokban, a diákok teljesítménye nem javult, esélyegyenlőségről pedig szó sincs. Ebben a helyzetben veszi át az oktatásügy irányítását a belügyminiszter, egyelőre pénz, paripa, fegyver nélkül.