Nem a diákok tudásáról, hanem az oktatási kormányzat hozzá nem értéséről tanúskodik a kompetenciatesztek özöne 

„Rettenetesen túltolták a méréseket, túl sok tárgyból rendezik ezeket, és túl sok évfolyamot érint”

– fakad ki egy igazgató a hvg360 kérdésre, amikor az országos kompetenciamérésekről (OKM) kérdeztük. Ráadásul szerinte a diákok nem is veszik túl komolyan a digitális, azaz online felmérőket, a szülők pedig alig töltik ki a háttérkérdőíveket (így azok értékelhetetlenek).

A tavaly tavasszal lebonyolított OKM adatait egy évvel később (!), mindössze a napokban hozta nyilvánosságra az Oktatási Hivatal (OH). A csak az érintettek számára hozzáférhető, diákoknak és iskoláknak szóló adatok mellett az országos eredményeket is bemutatták. Ám utóbbit a szokásos, nagyobb tanulmány helyett (amelyben a részleteredményeket is böngészni lehetett), ezúttal – uniós forrásokból kifejlesztett – adatvizualizációs formában tették közzé.

„Két oka volt annak, hogy áttértünk a digitális mérésre. Az egyik az, hogy ne kelljen felhasználni ehhez rengeteg papírt, a másik az, hogy így nagyon hamar megismerhetjük az eredményeket. Teljesen érthetetlen, miért kellett egy évet várni ezekre? Egy év alatt a ’papírkorszakban’ is megkaptuk az eredményeket” – mondja egy budapesti gimnázium igazgatója lapunknak.

Szerinte, ha a tavaly tavasszal lebonyolított mérésekre, mondjuk már a tanévkezdéskor összeállított munkatervekben lehetne reagálni, abba be lehetne építeni például a fejlesztendő területeket, akkor valós haszna lenne a mérésnek. Így már kevésbé tudnak mit kezdeni az adatokkal.