Szabó Péter lemondott OBT-elnök: A lelkiismeretem nyugodt, nem sérti a bírói függetlenséget a kormányzattal kötött megállapodás

Egyre több tiltakozó nyilatkozat olvasható a Magyar Bírói Egyesület honlapján az Országos Bírói Tanács által is aláírt négyoldalú megállapodással kapcsolatban. Meglepte az ilyen fokú elutasítás a kollégák részéről?

A bírói karban az illetményrendezés hosszú ideje megoldatlan, ez vezetett a lappangó frusztrációhoz, ami most felszínre tört. A bérrendezés kérdését az elmúlt hónapokban – a bírósági szervezetrendszer más szereplőin kívül – az Országos Bírói Tanács is kiemelten kezelte, 2024. február 26-a óta minden ülésén foglalkozott a témával. Kétségkívül több százan, sőt, talán ezres nagyságrendben fejezték ki kollégák tiltakozásukat, ami érzékelhető többségi álláspontként. Ennek oka, hogy egyrészt a jelentős reálkereset csökkenés után kevésnek tartják első lépcsőben az illetményalap 15 százalékos növelését, másrészt abban sem teljes a bizalom, hogy a kormányzat által 2027-ig vállalt cél tényleg megvalósul-e.

De azért arról se feledkezzünk meg, hogy nagyon sokan nem csatlakoztak a tiltakozáshoz.

Jelenleg körülbelül 1000 nyilatkozatnál tartunk, nagy részük a 2700 aktív bíró közül kerül ki, sokan pedig az OBT-t teszik felelőssé a történtekért. 

Nem meglepő, hogy a bírósági szervezetrendszerben a kritika gócpontja éppen a bírói önigazgatást megjelenítő testület. Ezzel kapcsolatban visszautalnék az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke, Handó Tünde és az OBT 2018-19-es konfliktusára, amikor a mostaninál jóval kevesebb bíró állt ki nyilvánosan az OBT mellett – én köztük voltam. Az akkori és a mostani helyzet abban különbözik, hogy OBH elnöke felel a bíróságok központi igazgatásáért, beleértve a személyzeti területet is, tehát bírói karrierekről dönt, ráadásul az általa kinevezett bírósági elnökök egy kivétellel rendszerint nyilvánosan is támogatásukról biztosították őt, míg az OBT a kiszélesedett jogkörökkel együtt is alapvetően felügyeleti szervként működik.  

Szokta azért olvasni ezeket a leveleket?

Az összeset nem, de próbálom követni. Köztük van például egy, a bírói pályát most elhagyó kolléga, aki említi, hogy 2018-ban valamelyik politikailag kényes ügy kiosztásakor kérés érkezett hozzá az ügykiosztás befolyásolására. Én azt gondolom, hogy hat év elteltével az ilyen jellegű tényközlés már nem tekinthető hitelesnek, ráadásul, ha így volt, a minden bíróra kötelező Integritási Szabályzat alapján ezt köteles lett volna igazgatási úton jelenteni.

Megnevezi, kire gondol?

Laczó Adrienn nyilatkozatára gondolok.

Azt mondja, olvasta a kritikákat. Ezek késztették arra, hogy lemondjon az elnökségről?

A lemondásomnak két oka volt, az egyiket az előbb már említettem, de volt egy másik is. November 28-án az OBT öt tagjától, tehát éppen a minimális létszámtól, ami elégséges volt a rendkívüli ülés összehívására, bizalmatlansági indítvány érkezett ellenem. Ez mindössze egyetlen mondatból állt, és meg sem kísérelték jogi alapra helyezni. Majd a következő hétfőn hat tag az indítványt már felmentési kérelemként terjesztette elő, nyilvánvalóan alaptalan jogi érvelésekkel kiegészítve. A keddi ülésen határidőt kértem, hogy az előző nap érkezett indítványra részletesen kifejthessem az álláspontomat, és megfelelően fel tudjak készülni. Az OBT többségi döntéssel ezt nem biztosította,

megsértve a tisztességes eljáráshoz fűződő jogomat, ami miatt nem kívántam tovább az eljárás hatálya alatt maradni.

Meggyőződésem, hogy tartalmában kifejezetten bizalmatlansági indítvány volt ellenem, ami összefügg a megállapodásra vonatkozó döntéssel, már csupán az időbeli közelség miatt is, továbbá a bírói kar egy része felől érkező nyomásgyakorlással. Ismét csak az összehasonlítás kedvéért: amikor 2019-ben az OBT az OBH akkori elnökének menesztését kezdeményezte az Országgyűlésnél, a teljes folyamat több mint hét hónapig tartott, vizsgálóbizottságot állítottak fel, megfelelő határidőt biztosítottak minden alkalommal, hogy az OBH elnök reagálhasson. Az olvasókra bízom, hogy a két eljárás jogszerűségét összevessék.

Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács lemondott elnöke

Veres Viktor

Gondolkozott azon, hogy nemcsak az elnökségről, hanem az OBT-tagságról is lemond?

Azzal, hogy elnöki megbízatásomról lemondtam, vállaltam egyfajta politikai felelősséget.

Tehát akkor a tagság esetében ezt nem érzi?

Az elnöki tisztségről lemondással kifejezésre juttattam, hogy a kialakult helyzetért, tehát hogy a bírói kar számottevő része nem fogadja el a kormányzattal kötött megállapodást, politikai jellegű felelősséget vállalok.

Mit ért azon, hogy politikai jellegű felelősség?