Kevesebb gyerek születik, többen kapnak sztrókot, másképp – vagy egyáltalán nem – hatnak a gyógyszerek. Év végi vissza- és előrepillantás a klímaváltozás kevésbé ismert hatásaival kapcsolatban.
Regionális szinten is megvizsgálták, hogyan melegedhet a Föld a következő évtizedekben, és kiderült: 2060-ra néhol már a 3 Celsius-fokos melegedés sem kizárt.
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
Nyári vagy kora őszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám – nemcsak a szervezetre, hanem az alvásminőségre is hatással van a magas hőmérséklet, és a klímaváltozás miatt ehhez jobb hozzászokni. Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója számokban mutatta meg, mennyivel alszik kevesebbet az ember a melegben, és mi várható 2050-re.
Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékleteinek változásait vizsgálták a kutatók a Pannon Ökorégióban, és több esetben is jelentős mértékű melegedést tapasztaltak – főleg az 1980-as évektől kezdődően.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztet friss jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
Úgy tűnik, a hőhullámok, amelyek Kínát sem kerülik el, nemcsak az ottani embereket, hanem az autókat is megviselik, meglepő hatást okozva a járműveknél.
2000 óta évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal nőtt a Balaton átlaghőmérséklete, és ez a trend magyar kutatók szerint a következő évtizedekben is folytatódhat. Emiatt a tóban őshonos fajok is veszélyben lehetnek.
Afrodiziákumként, azaz vágyfokozó anyagként is emlegetik a Tibeti-fennsíkon található hernyógombát, amely iránt akkora kereslet a világ egyes részein, hogy az aranynál is többért kínálják. A gombafaj kilátásai azonban meglehetősen sötétek: a túlzott betakarítás és a klímaváltozás a faj kihalását okozhatja.
A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Egyre inkább érezteti hatását a klímaváltozás az erdőtüzek terén is. Egy új tanulmány szerint van olyan térség, ahol 11-szeresére emelkedett a pusztító erejű erdőtüzek száma két évtized alatt.