A sekély tavak – mint például a Balaton – különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. A magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai archivált műholdas adatok felhasználásával azt vizsgálták, hogyan változott a tó felszíni vízhőmérséklete az elmúlt 20 évben. Műholdas felvételek és helyi mérések segítségével megállapították, hogy a Balaton átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett. A hőmérséklet-növekedés a legsekélyebb, nyugati Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb: 2000 és 2024 között 1,8 Celsius-fok. A felmérés azt is kimutatta, hogy a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal és nyáron, míg a tó mélyebb, keleti része inkább ősszel és télen melegszik – emelte ki Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője.

Hogy 10 vagy 20 év múlva mennyivel emelkedhet a Balaton átlaghőmérséklete, arról nincsenek pontos számaik, mondja Li Huan, a tanulmány első szerzője. Hozzáfűzi: már elkezdtek dolgozni egy hosszabb, több évtizedes utóvizsgálaton, hogy pontosabb előrejelzést készíthessenek.

„Az előzetes munkánk szerint, ha az éghajlatváltozás nem enyhül, folyamatos felmelegedés várható, vagyis 10-20 év múlva a víz hőmérséklete továbbra is 0,-0,7 Celsius-fokkal fog emelkedni évtizedenként” – részletezi a kutató.

Li Huan szerint, bár a Balaton körüli kikötők növekvő mérete és száma önmagában nem befolyásolja a vízhőmérsékletet, a tó körüli városi területek (a partvonal kétharmada városias) melegíteni fogják a tavat. Ezt támasztja alá a mostani kutatásuk, amelyben kitérnek arra is, hogy az emberi tevékenységektől (urbanizáció, feltöltések) is nőhet a hőmérséklet.

A Balaton beépítettsége: a piros a mesterséges felületeket, a sárga a mezőgazdasági területeket, a zöld az erdőket, a kék a vizes élőhelyeket, a szürke pedig a vizet jelöli

HUN-REN BLK

Hozzáteszik: a részletes hőmérséklet-változások megértése segíthet abban, hogy jobb környezetvédelmi, vízgazdálkodási és turisztikai stratégiákat készíthessenek a Balatonnál.

Bajban lehetnek a Balaton őshonos fajai

Az utóbbi években a Balatonnál is jellemző enyhébb telek és melegebb nyarak kedvező feltételeket teremthetnek a nem őshonos fajok, például bizonyos szubtrópusi és trópusi algák, halak és növények számára, amelyek így az őshonos fajokkal versenyezhetnek – hangsúlyozza a HUN-REN közleménye. Ha a hűvösebb körülményekhez szokott őshonos fajok nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, akár a kihalás is veszélyeztetheti őket.

„Noha az őshonos fajok bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a körülményekhez, a környezeti változások üteme meghaladhatja az alkalmazkodóképességüket. Ez jelentős változásokat eredményezhet a balatoni ökoszisztéma szerkezetében és működésében, és így az ellenállóbb nem őshonos fajok dominálhatnak” – hangsúlyozza Tóth Viktor tudományos főmunkatárs.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.