Tech HVG 2024. október. 28. 20:03

200 trillió dollárnyi gyémántport lőnének a légkörbe, hogy mérsékeljék a globális felmelegedés hatásait

Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.

A globális felmelegedés hatásait időnként érdekes, első olvasásra szokatlan módszerekkel próbálnák enyhíteni a szakemberek. Ide tartozik az Argentína méretű napernyő ötlete is, amit a Föld és Nap közé húznának ki – de egy most felröppent gondolat talán ennél is sokkal furcsábbnak tűnik. Pedig működhet.

Ez a gyémántpor, méghozzá a sztratoszférába kilőve, évi 5 millió tonna mennyiségben – ez ugyanis 1,6 Celsius-fokkal hűtheti le a bolygót éves szinten. A cseppet sem olcsó ötletet a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban vázolták fel a tudósok, és a várakozásaik szerint a hatásával el lehetne kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait.

Van azonban egy apró probléma: drága lenne. Nagyon. A tudósok számításai szerint jelen évszázad hátralévő részében 200 trillió dollárt kéne költeni rá – ez akkora összeg, hogy már forintba átszámolni sincs értelme. (A trillió milliárdszor milliárd – jelen esetben még ez is megszorozva kétszázzal.)

Mint a Science kiemeli, ez jóval drágább lenne, mint az eddigi, hasonló elképzelések, melyek a kénrészecskék alkalmazására irányultak. Az ötlet a vulkánkitörésekből ered; ezek során több millió tonna kéndioxid kerül a sztratoszférába, ahol az vízgőzzel reagálva szulfát-aeroszol részecskéket képez. Ezek pedig visszaverik a napfényt, így nem érnek el a földfelszínig.

A magyar talaj is tartalmazhatja azt a gázt, ami az energiaátmenet csodafegyvere lehet

Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb.

Ugyan ez a megközelítés segítene hűteni a bolygót, de természeti károkat is okozhatna, szóval közel sem tökéletes – a savas eső mellett az ózonréteget is károsítaná, és az időjárásra is hatással lenne. Az ETH Zürich kutatói ezért más anyagok után kezdtek kutatni.

Ennek érdekében – részletezi a BGR – létrehoztak egy 3D-s klímamodellt, amivel a gyémántpor hatékonyságát is vizsgálták a területen. Mint kiderült: a gyémántpor az egyik leghatékonyabb anyag e célból, mivel lassan ülepedik le a légkörben.

A hűsítő hatás így hosszabban tart, ráadásul egyéb mellékhatások nélkül. Természetesen beletelik még némi időbe – és pénzbe –, hogy ténylegesen bizonyítani lehessen a hatásosságát. Fontos azonban hangsúlyozni: ez csak egy ötlet, és ha ki is derülne, hogy működik, a szükséges pénz előteremtése elég nehéz feladat lenne.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.