Felgyorsultak az állatok önhibernációjával kapcsolatos kutatások, hiszen ha sikerülne hasonló állapotot előidézni emberben, az a gyógyászatban és az életmentésben, de még az űrkutatásban is új távlatokat nyithatna.
Felgyorsultak az állatok önhibernációjával kapcsolatos kutatások, hiszen ha sikerülne hasonló állapotot előidézni emberben, az a gyógyászatban és az életmentésben, de még az űrkutatásban is új távlatokat nyithatna.
Különös vizsgálatnak vetettek alá kétéltűeket a magyar biológusok, hogy így bizonyosodjanak meg arról hogyan reagálnak a változó éghajlatra és a betegségekre. Az eredmények pozitívak, ám még további vizsgálatok szükségesek.
A medvék egyik hihetetlen képessége, hogy a hosszú téli álom alatt sem veszítenek az izomtömegükből. Az embernél ez mozgás nélkül már pár hét után elkezdődik.
A kutatók az egerek és a patkányok szervezetében is jelen lévő Q idegsejtet stimulálták, ami után az állatok téli álomba zuhantak. Ha ezt sikerülne megismételni az embereknél, azzal nagyon közel kerülnénk a hibernációhoz.
Hibernált állapotba kerülve műtöttek meg egy élő embert egy kísérleti beavatkozás részeként. A hibernáció révén – elviekben – olyan sérülések is kezelhetők, melyek más esetben valószínűleg halállal végződnének.
Egész télen, vagyis nyolc hónapon át alszanak kővé dermedve, vizeletüket visszatartva az apró alaszkai erdei békák. A tudósok most kiderítették, hogyan képesek így életben maradni.
A helyi fagyasztás sikeresen alkalmazható a sebészetben például vérzéscsökkentésre, fájdalomcsillapításra. Mélyhűtve kiválóan tárolhatók egyes szövetek és sejtek, bizonyos szervek lehűthetők annyira, hogy a beültetés idejéig életképesek maradjanak, később is tökéletesen működjenek. A hibernálás, vagyis a testhőmérséklet mesterséges csökkentése nem utópia, már több amerikai cég erre a szolgáltatásra specializálódott, bár nem garantálják az eljárás sikerét - hogy valaha felélesztik pácienseiket -, ám azt sem titkolják: a nanotechnológia fejlődésétől várják a megoldást.